Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
mértékben prejudikál ezeknél a tárgyalásoknál. A szovjet partner ugyanis már a békeszerződésre hivatkozik. Milyen álláspontra helyezkedik a magyar kormány a békeszerződés 28. cikkével kapcsolatban, ahol a három nagyhatalom, velünk egyetértésben, kimondotta, hogy minden Magyarországon lévő német vállalat, részvény, betét és egyéb aktíva a Szovjetunió tulajdonába megy át. Minthogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzékét a Potsdami Egyezmény hiteles magyarázatának kellett tekinteni, a jegyzékben foglalt felhívás teljesítése elől a magyar kormány a dolog természeténél fogva nem térhetett ki. A mai helyzetben azonban, amely a békeszerződés aláírása folytán átmenet a fegyverszüneti és a békeállapot között, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az eltérést, amely a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak a fentebbiekben ismertetett álláspontja és a nagyhatalmaknak a békeszerződés 28. cikkében foglalt elhatározása között fennáll. Megfontolható volna esetleg olyan álláspont elfoglalása, amely szerint azon esetekben, amikor akár a vagyon német volta, akár a vagyon fogalmi körének értelmezése, akár valamely egyéb kérdés a vitás, a döntést fenn kell tartani a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak, mint a német vagyon átadása felett a békeszerződés 28. szakasza értelmében dönteni hivatott szervnek. 72 Állásfoglalást kér továbbá abban a kérdésben, hogy a magyar delegáció által eddig folytatott azon tárgyalási bázis továbbra is megmaradhat-e, amely szerint a német vagyon passzívákkal együtt száll át a Szovjetunióra, s amelynél fogva sem a passzívák törlését nem rendelhetjük el, sem azok rendezését a magyar kormány nem vállalhatja. Egyébként kéri [al jegyzőkönyvbe előterjesztésének pontos szövegét bevenni. (Csatolva ad 1. alatt.) 73 Egyben közli a minisztertanáccsal, hogy Szviridov altábornaggyal a delegáció összetételére vonatkozólag volt egy megbeszélése, amelynek folytán dr. Vály Ferenc nemzetközi jogásznak, aki a békeszerződéssel összefüggő kérdések kiváló szakértője, a delegációba való bevonását kérte. O kéri most is a minisztertanácsot, hogy ezt a kiváló nemzetközi jogászt kapcsoljuk be a tárgyalásokba nemzetközi vonatkozásban. Szviridov kijelentette, amikor Vály Ferenc nevéhez ért, hogy nemzetközi jogásznak a delegációba való bevonására semmi szükség nincs, mert semmi értelmét nem látja nemzetközi jogi szakértő kiküldetésének, mert ilyen irányú témák nem fognak szóba kerülni. Annakidején, amikor a miniszterelnök vetette fel ezt a kérdést Szviridov altábornagy előtt, akkor is visszautasításra talált, bár akkor Szviridov altábornagy is megmondotta, hogy minden olyan kérdést felvethetünk, amit jónak látunk. Szviridov most is azzal utasította el ezt a kérelmét, hogy nem térhet el attól az álláspontjától, amit erre vonat72 A vita tárgya tehát az volt, hogy míg a szovjet tárgyalófél a potsdami határozatra hivatkozva az „átadandó vagyon" fogalmát és körét a magyar féllel történő közvetlen egyeztetés útján kívánta meghatározni, addig a békeszerződés 28. cikke a Németországi Ellenőrző'Tanácsra ruházta annak eldöntését, hogy az egyes vagyontárgyak német tulajdonnak, azaz átruházandónak minó'sülnek-e, vagy sem. Lásd a mellékletben közölt eló'terjesztés 1) pontját. 73 Az eló'terjesztés szövegét a jegyzőkönyvbe nem vették be, az a jegyzőkönyv mellett, a pénzügyminiszter előterjesztései közé sorolva található,. Lásd ezzel kapcsolatban a fenti, 66. jegyzetet.
