Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

fennáll az a lényeges előny, hogy a jugoszláv hatóságoknak sikerült az ösz­szes, a kiépítésre vonatkozó, terveket megszerezni, és ezen felül, miután szilárd az elhatározásuk, hogy a gyárépítkezést mielőbb befejezzék, azoknak a német szakembereknek közreműködését is biztosítani, kik annakidején a gyárépítkezést irányították, illetve abban tevékenyen részt vettek, és az összes részleteket pontosan ismerik. Megemlítem még, hogy ezek a szak­emberek személyileg azonosak azokkal, akik annakidején az almásfüzitői gyár építkezésénél is közreműködtek, melynél a gyárnak üzemképes álla­potban való átadását annakidején a Vereinigte Alumínium Werke a Duna­völgyi Timföldipar Rt. magyar részvényeseivel, vagyis a magyar Iparügyi Minisztériummal és az Alumíniumérc- Bánya és Ipar Rt.-vel szemben vál­lalta. Jugoszlávia ugyancsak tervbe vette a már folyamatban lévő 5 éves terv keretében 50 0001 összes termelőképességű alumíniumkohók létesítését, és szándékában állt alumínium-feldolgozóipar létesítése is. Ezeknek a terveknek tőlünk független, önálló megvalósulása azt a veszélyt rejti magában, hogy a sokkal kedvezőbb természetes adottságokkal rendel­kező jugoszláv alumíniumipar minden szektorában hátrányba kerülve, így legjelentékenyebb természeti kincsünk értékesítési lehetőségétől meg leszünk fosztva. Az előadottak szerint tehát kétségtelen, hogy Jugoszlávia szilárdul el van határozva nagyméretű alumíniumipar életre hívására, és ezért kötelessé­günk módot keresni a veszélynek elhárítására, mely akkor következnék be, ha ez, mint saját iparunk független és korlátlan versenytársa létesülne. Ez lehetségesnek látszik a jugoszláv oldalról megnyilvánult őszinte együttmű­ködési szándék megvalósításával, mely a f. hó 28-án Belgrádban lezárt tár­gyalások eredményeképpen felállított egyezménytervezetben nyert kifejezést. (A) melléklet. 91 ) A tárgyalásoknál a következő célok lebegtek a magyar tárgyalóbizottság szemei előtt: a) Biztosítani a magyar bauxitnak a világpiacon lehető minden káros ver­seny kizárásával eszközölhető értékesítését, és egyben termelésünk számá­ra a legkedvezőbb szállítási lehetőségeket. b) Miután alumíniumtermelésünk további kifejlesztése, legalábbis egye­lőre, megfelelő olcsó villamos energia hiányában nem lehetséges - amit egyéb­ként a nyomott világpiaci árak sem tesznek jelenleg ajánlatossá -, viszont bauxitunknak lehető nagy mértékben timföldre való feldolgozása, és ebben a formában való értékesítése továbbra is kívánatos, továbbá az almásfüzitői gyárba már befektetett nemzeti vagyont további sorvadástól meg kell óvni, és a gyár befejezésével azt gyümölcsözővé is kell tenni. Lehetőséget kell ta­91 Az A) melléklet, azaz az egyezmény tervezete a jelentés mellett megtalálható. Ismerteté­sét lásd a 34. napirendi ponthoz fűzött jegyzetben.

Next

/
Thumbnails
Contents