Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A [26] 175. sz.jkv. c) melléklete (a 175134. napirendi ponthoz) [Iparügyi Minisztérium] VI. szakosztály Tárgy: A jugoszláv-magyar alumíniumipari egyezmény tervezete J elentés a Miniszter Úr részére Jugoszlávia nagy kiterjedésű és elsőrangú minőségű bauxit-telepek felett rendelkezik, melynek kitermelését a háború előtti időben a magyar vezetés alatt álló Bauxit Trust irányította, és ebben természetesen a hazai bauxitbányászat érdekeire teljes mértékben tekintettel volt. Ennek köszönhető, hogy hazánkban alkalom nyílt aránylag jelentékeny timföld- és alumíniumipar kifejlesztésére is. A háború kimenetele országunkat a trianoni területre szorította vissza, és ez által megfosztotta az alumíniumtermelésre felhasználható, olcsó vízerőitől. Viszont a Jugoszláviában bekövetkezett társadalmi átalakulás, és az ezzel kapcsolatos államosítás eredményeképpen a régebben fennállott, a bauxitértékesítés irányítását lehetővé tevő kapcsolatokat is megbontotta. Időközben Jugoszláviában újabb jelentékeny, és minőségileg is az eddig ismertekkel egyenrangú, sőt ezeket részben felül is múló bauxit előfordulásokat tártak fel. E körülmények következtében a jugoszláviai bauxittermelés a szabadpiacon veszélyes versenytársunkká válhat, mely veszélyt a szállítási lehetőségek szempontjából lényegesen kedvezőbb fekvés - a jól felszerelt tengeri kikötő közelsége - még fokoz. Német részről még a megszállás idejében tervbe vették a jugoszláviai bauxitnak timföldre és alumíniumra nagy méretekben való feldolgozását, és a Maribor közelében fekvő Stirniscon egy timföldgyár építését kezdték meg, melynek teljesítménye első kiépítésben évi 50 000 t-ra, és később 100 000 t-ra volt előirányozva. Egy megfelelő teljesítményű alumíniumkohónak a timföldgyártáshoz való csatlakoztatása ugyancsak tervbe volt véve. A Dráván már kiépült, illetve kiépülőfélben levő vízerőtelepek, együttműködve a velenjei és peichenburgi gőzerőtelepekkel biztosítják az alumíniumkohónak olcsó villamosenergiával való ellátását. Ennek a gyárnak tervezését és építését a Verenigte Alumínium Werke végezte, mely vállalat, mint ismeretes, a Dunavölgyi Timföldipar almásfüzitői timföldgyáránál is részesedést biztosított magának. Ez a részesedés a Potsdami Egyezmény alapján utóbb a Szovjet Köztársaságok Szövetségének tulajdonába ment át. A f. hó 23-án megejtett helyszíni látogatás alkalmával meggyőződést szereztem arról, hogy a gyár épületeinek legnagyobb része már elkészült, és a gépi berendezés egy része is leszállításra került, sőt fel is lett szerelve. A gyár elkészültségének már elért foka nem marad lényegesen hátra az Almásfüzitői Timföldgyár jelenlegi állapota mögött. Viszont utóbbival szemben
