Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
xumban túlnyomórészt politikai indokok szerepelnek. Nem akarja bírálni az összkormány politikáját, mindazt, ami történt, és ami nem történt meg, de meg kellett volna történnie, kénytelen azonban utalni arra, hogy ezt az egész nagyon súlyos problémát jobb körítéssel tálalva kaphattuk volna meg, vagy eltolódhatott volna, vagy lényegesen könnyebb lett volna számunkra, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy alakulnak [sic!]. A Szovjetuniónak van oka arra, hogy bizonyos bizalmatlansággal nézze a dolgokat. Mindaz, ami történik az országban, nem vigasztaló. Rákosi Mátyás államminiszter: kivéve a május 1-i felvonulást. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: annyiban enyhíti a dolgokat talán, hogy Finnország, Románia, stb., hasonló bizalmatlansági atmoszférában van. Van a dolognak ezen kívül egy jogi része is. Szakasits Árpád államminiszter: kétségtelen, hogy Finnországgal szemben is adódhat bizalmatlanság. Dr. Balogh István államtitkár: a megoldást azért meg lehet találni. Szakasits Árpád államminiszter: össze kell ülni a pártvezéreknek. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: mindenekelőtt a kormánynak, mert a kormány a felelős. Dr. Balogh István államtitkár: könnyebbé teszi a tárgyalást az előzetes megbeszélés. Szakasits Árpád államminiszter: arra van időnk, és az egész komplexumot meg kell, mint gazdasági, és mint politikai kérdést vizsgálni. Megmondja őszintén, a legteljesebb politikai bizalom keletkezése esetén is számot kell vetni komplikációval. Fizetnünk kell, mennyit és mikor, ez itt a döntő kérdés. És neki az a megítélése, ha egy elviselhető összeget kell fizetnünk, azt egész nyugodt lelkiismerettel vállalnunk kell, ha megkapjuk a szükséges időbeli engedményt. Nem olyan vészes az egész dolog, ha időbeli halasztást tudunk kapni. Akár a jóvátételi kötelezettségek utánra, vagy most, de kisebb rátákban. Alaposan átgondolta az egész dolgot. Politikailag kell valamit tenni, hogy kedvezőbb atmoszférában indulhassanak meg a tárgyalások, és ha időbeli engedményt is sikerült kapni, akkor meg tudunk vele birkózni. Rákosi Mátyás államminiszter: akármilyen delegáció tárgyal is, a kormány nélkül nem határozhat. A 10 millión már jóval felül vagyunk, mert tettünk ilyen ajánlatot a Szovjetuniónak, de nem fogadták el. Ennél fogva nem tartja fontosnak, hogy a delegáció legyen pártközi vagy koalíciós jellegű, hanem a tárgyalók értesítik majd a kormányt és utána itt lesz a döntés, vagy amenynyiben szükséges lesz, küldünk ki majd erősítéseket. Az iparügyi miniszter egyben a Szociáldemokrata Párt politikai bizottságának tagja, de már pl. Vas Zoltán nem ennyire autoritatív a pártja nevében. Az ő jelenléte, bármilyen eleven és a gazdasági dolgokat értő, már nem volna a két miniszterrel egyenrangú. Nem tartja kimenetelüket szükségesnek, bár amennyiben az iparügyi miniszter ki akar menni, semmi kifogása nincs ellene. Nem kell, hogy feltétlenül koalíciós legyen a delegáció. A végső szó legyen itt a minisztertanácsban.
