Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[75] 56. [Ries] Igazságügyminiszter: előterjeszti javaslatát dr. Márkus Ferenc és Péter Gyula hivatalos kiküldetése tárgyában Jugoszláviába. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 96 hogy a Nemzetgyűlés elnöke 1947. január 17-én átirattal fordult a miniszterelnökhöz, melyben jelezte, hogy a parlamentben addig 16 olyan interpelláció hangzott el, amelyre a kormány tagjai a házszabályban megállapított egy hónapos határidő' lejárta ellenére még nem választoltak. Két hónappal később Lévay Zoltán, a Szabadság Párt képviselője az interpellációs jog tiszteletben tartása tárgyában intézett interpellációt a miniszterelnökhöz. Az ó' számítása szerint a Nemzetgyűlés megalakulásától 1947. március 12-éig 389 interpellációt jegyeztek be, amelyből 134-et töröltek, ténylegesen előterjesztettek 255-öt, ebből határidőn belül megválaszoltak 15-öt, határidőn túl 203-at, és megválaszolatlan maradt 37. A miniszterelnök ezek nyomán ismételten felszólította a minisztereket, hogy az őket illető interpellációkra a választ adják meg. (MOL XIX-A-l-j-1947-111-2388., A kérdés átfogóbb ismertetéséről lásd: BARÁTH, 1991.) A jegyzőkönyv mellett megtalálható Schlachta Margit interpellációjának és a miniszter válaszának másolata. Az interpelláció, amelyet a képviselő 1947. február 12-én intézett a miniszterhez és a kormányhoz, a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946. évi XXTX. tc. 22. §-ának azon előírását kifogásolta, hogy a házasságon kívül született gyermek esetében a születési anyakönyvbe az apa személyére vonatkozóan képzelt, tehát egyáltalán nem is létező személyt kellett beírni. (Schlachta Margit ezzel kapcsolatos felszólalásait lásd: NN 1945-1947, TV. kötet 74. ülés, 347-349., 385., 387-389., 393-394., 396-398.; uo. V. kötet 94. ülés 433-434. oldal.) A miniszter válaszában egyrészt kifejtette, hogy a korábbi jogszabályok is tartalmaztak olyan előírásokat, amelyek alapján az anyakönyvbe valótlan adatokat kellett beírni, másrészt kifejtette, hogy ez a rendelkezés azt a célt szolgálta, hogy a házasságon kívül született gyermek másokkal való érintkezésében ne legyen kénytelen egész életén keresztül születése szerencsétlen körülményeit érezni. Az igazságügyminiszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon a Miniszterelnökség munkatársa által rögzített feljegyzés szerint a miniszter a választ azért mutatta be a minisztertanácsnak, mert kifejezetten kérték, hogy a válasz egyben a kormány nevében is reagáljon Schlachta Margit felvetésére. Reicher Endre pártonkívüli képviselő a Nemzetgyűlés április 16-i ülésén intézett interpellációt Ortutay Gyula miniszterhez, amelyben a fakultatív vallásoktatás bevezetésének előkészítésével kapcsolatban kiadott rendelkezését bírálta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis utasította a tanfelügyelőket, hogy tartsanak erről a kérdésről előadásokat az egyes iskolákban a diákok és a szülők részére. Azokat azonban túlnyomórészt nem sikerült megnyerniük, sőt tiltakozó megmozdulásokat szerveztek és a tervezett rendelkezést ellenző határozataikat a miniszterhez is eljuttatták. Erre Ortutay miniszter egy újabb rendeletben felszólította az iskolák igazgatóit, hogy akadályozzák meg a szülők és diákok ezzel kapcsolatos gyűléseinek megtartását az iskolában és akadályozzák meg a fakultatív hitoktatás elleni véleménnyilvánítást. A képviselő a következő mondatokkal fejezte be felszólalását: „Egyedülálló a magyar politika történetében, hogy valaki egy miniszteri széket elfoglalhasson egy párt képviseletében akkor, amikor a párt tagjainak óriási többségének osztatlan ellenszenvét élvezi." (NN 1945-1947, VII. köt. 123. ülés, 1947. április 16., 624-628. old.) - Ortutay Gyula, ismereteink szerint nem válaszolt az interpellációra. Dinnyés Lajos miniszterelnök, kormánya megalakulását követően kérte, hogy a Nemzetgyűlés az addig elhangzott, és még meg nem válaszolt interpellációkat törölje. (BARÁTH, 1991.) Schlachta és Reicher felszólalását az kapcsolata össze, hogy mindketten a magyar közerkölcsökkel és a demokráciával össze nem egyeztethető kormányzati magatartást, és a közvélemény figyelmen kívül hagyását bírálták. 96 A 20 988/1947. IM VII. sz. előterjesztés szerint a minisztérium két munkatársa ajugoszláv kormány által felajánlott, és Magyarország részére kiszolgáltatandó telekkönyvi és birtokrendezési iratanyag átvétele és hazaszállítása céljából utazott Jugoszláviába.
