Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[76] 57. [Ries] Igazságügyminiszter: bejelenti, hogy javaslatát Somogyi Ödönnek a Kúria másodelnökévé való kinevezése tárgyáéban a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

97 [77] 58. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: bejelenti, hogy a tárgy[sorozat]ban szereplő, a közszolgálati alkalmazottak mellékfoglalkozásának szabályozása tárgyában készített előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

98 [78] 59. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a jövedelem-többletadóról szóló 2500/1947. ME sz. rendelet kiegészítése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

99 97 Ajavaslat az előzetes napirendi jegyzékben nem szerepelt. A 7689/1947. IM E. sz. előterjesztés nincs ajegyzőkönyv mellett, de a VKM iratanyagában megtalálható (MOL XIX-I-l-s2948/1947.). Előterjesztésében a miniszter utalt arra, hogy a tisztség dr. Isaák Gyula kúriai másodelnök 1947. március 3-án bekövetkezett halálával üresedett meg. Az előterjesztés indoklása szerint dr. Somogyi Ödön (1896-1951) 1918-ban szerzett jogtudományi doktorátust, 1918 októberében kezdte szolgálatát az Igazságügy Minisztériumban, 1919-ben az Igazságügyi Népbiztosság személyzeti osztályát vezette. Politikai szerepléséért állásából elbocsátották és börtönbüntetésre ítélték. 1930-ban letette az egységes bírói és ügyvédi vizsgát, ugyanebben az évben az ügyvédi kamara tagja lett. 1932-től a Szociáldemokrata Párt központi ügyésze volt. 1945. augusztus 28-án nevezték ki kúriai tanácselnökké. 98 Előzményéről lásd a [23] 172. sz. jkv. 10. napirendi pontját. Ajegyzőkönyv mellett megtalálható a 10 539/1946. PM II. sz., 1947. április 15-én keltezett előterjesztés, a rendelettervezet, valamint az igazságügyminiszter, továbbá a közlekedésügyi és a közellátásügyi miniszter átirata. Az előterjesztés utalt arra, hogy a rendelettervezet a GF kezdeményezésére készült, célja pedig az volt, hogy megakadályozza a köz- és magánszféra összefonódását, azaz, hogy a közszolgálati alkalmazottak hivatali feladatkörükkel össze nem egyeztethető megbízást vállalhassanak. - A javaslatot Nagy Ferenc kormányának időszakában már nem tűzték többé napirendre. 99 Az ügy előzményeire, és a néhány hónappal korábban bevezetett adóra lásd e kötetben a [12] 161. sz. jkv. 52. napirendi pontját és annak jegyzetét. A előterjesztés már az előző ülés napirendjén is szerepelt, de a miniszter akkor tárgyalás nélkül visszavonta ([23] 172. sz. jkv. 11. napirendi pont). A 92 830/1947. PM VII. sz. előterjesztés szerint - amely az előző ülés jegyzőkönyve mellett található - a jövedelemtöbblet-adóról szóló 2500/1947. (MK 48. sz.) rendeletet az adózók széles rétegei nagy nyugtalansággal fogadták, mert az a havi 4000 Ft-on felüli jövedelmek 75%-os adóztatását írta elő, ami az érdekképviseletek szerint is a gazdasági élet súlyos megrázkódtatását, a vállalkozói kedv elsorvadását, a beruházások csökkenését eredményezte volna. Ezért a miniszter a háború alatt elpusztult berendezések pótlására fordított összeg, illetve a forgó vagyon 5%-át meg nem haladó gyarapodás adómentessé tételét tervezte. Ajavaslatról a GF két alkalommal is tárgyalt (MOL XIX-A-10 Stab. XXXIX. ülés, 1947. április 2., 40., illetve XL. ülés, 1947. április 16., 49. pont), és csak részben fogadta el azt: mindössze az adó mérsékléséhez