Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Rajk] Belügyminiszter: előterjesztését leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 57 [46] 27. [Rajk] Belügyminiszter: előterjeszti javaslatát a főispánok és az önkormányzati alkalmazottak illetményeinek és nyugellátásának szabályozása, továbbá egyes vármegyei, városi és községi tisztviselői állások elnevezésének megváltoztatása tárgyában. 58 57 A javaslatot a belügyminiszter már az előző ülésen is előterjesztette. Lásd a [23] 172. sz. jkv. 51. napirendi pontját. A miniszter akkor tárgyalás nélkül visszavonta előterjesztését. A154 979/1947. BM III/l. sz. előterjesztés és a rendelettervezet ajegyzőkönyv mellett nem, de a VKM iratanyagában megtalálható (MOL XIX-I-l-s-2800/1947.). A belügyminiszter bevezetőben utalt arra, hogy a vármegyék háztartásának vitelét és gazdálkodását legutóbb az 1927. évi V. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 42 200/1927. BM sz. körrendelet szabályozta, amely fenntartotta azt a régi gyakorlatot, hogy a vármegye szükségleteiről és a reá háruló feladatokról különféle, önálló kezelésű alapok keretében történt gondoskodás. A fontosabb vármegyei alapok a következők voltak: az Egyesített Háztartási és Nyugdíjalap, a Közúti, a Közkórházi, az Egészségvédelmi, a Laktanya-, a Szegény-, a Szociális, az Ebadó-, az Állattenyésztési, a Hordójelzési, az Erdőőrzési Alap, valamint az Erdőőri Nyugdíjalap. A vármegyei háztartási és nyugdíj-költségvetés és néhány vele együtt kezelt kisebb jelentőségű alap kiadásainak fedezete korábban a vármegyei pótadóból, 1945 után pedig az állami adóknak a vármegyét illető részesedéséből származott. A többi alap szükségleteit a külön adókból, illetékekből és díjakból, illetve állami hozzájárulásból fedezték. Az előterjesztés szerint a vármegyei gazdálkodás ennél fogva teljesen szétfolyó volt, és nem lehetett áttekinteni, mert az egyes alapok kezeléséről összesített költségvetés, vagy számadás nem készült. Ezért, illetve a tervszerűség és egyöntetűség biztosítása érdekében tartotta szükségesnek a BM - a GF korábbi átiratának megfelelően -, a Közúti Alap kivételével, a különböző alapok megszüntetését és egyesítésüket az egységes vármegyei költségvetésben. A miniszter hangsúlyozta ugyan, hogy a többi tárca által felügyelt szakterületek érdekei ezzel nem sérülnek, mert a költségvetés készítése során véleményüket ki fogják kérni, egyes miniszterek - amint az Bárányos Károly fenti hozzászólásából kiderült - mégis joggal érezték úgy, hogy jogkörük és illetékességük ismét szűkebb területre szorul vissza. Ajavaslatról a minisztertanács a továbbiakban már nem tárgyalt, hanem a fenti határozatnak megfelelően az érdekelt miniszterek megegyeztek a rendelet végleges szövegében, és az, néhány héttel később a minisztertanács ülésnapjára visszadátumozva jelent meg. A közzétett rendelet végül is nem szüntette meg az Állattenyésztési, a Közúti, a Kórház- és az Ebadóalapot. A többi alapot beolvasztották a vármegye egységes költségvetésébe. - Lásd az 5240/1947. ME sz. r.-t, MK május 10., 104-105. sz. 58 Előzményéről lásd a [15] 164. sz. jkv. 66., a [22] 171. sz. jkv. 80., illetve a [23] 172. sz. jkv. 57. napirendi pontját. Ajavaslat arra irányult, hogy a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek és nyugellátásának rendezéséről szóló 2500/1945. sz. rendeletnek (MK 1945. június 17., 54. sz.) az önkormányzati alkalmazottakra — a miniszter szerint — hátrányos előmeneteli és besorolási rendszerét módosítsa, illetve, hogy egyes tisztségek megnevezését a demokratikus változásokhoz jobban illeszkedő elnevezésekkel cserélje fel. A korábban előterjesztett javaslatokhoz a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter és a földművelésügyi miniszter és a GF tett érdemi észrevételeket. A pénzügyminiszter a besorolási kulcsok megemelését az állami költségvetésre veszélyesnek tartotta. A földművelésügyi miniszter helytelenítette a jegyzők és segédjegyzők azonos besorolási feltételek alá vonását, továbbá azt, hogy a belügyminiszter kapjon hatáskört egyes önkormányzati alkalmazottak magasabb fizetési osztályba sorolására. Az igazságügyminiszter legfőbb kifogása az volt, hogy „a rendelettervezet lehetőséget nyújt arra, miszerint
