Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
ban. Az alapok megléte idején nem a földmívelésügyi miniszteri tárca eszközölte a kiutalásokat, hanem a vármegye első tisztviselője, az alispán. Nem foroghat fenn aggály, s nem látja veszélyeztetve az egységes állategészségügy politikáját, ha az alispán intézi továbbra is ezeket az ügyeket. Tekintettel arra, hogy a mai napig ez volt a gyakorlat, s igyekezni fog megteremteni egy olyan lehetőséget, hogy a földmívelésügyi miniszternek a közvetlen beleszólása, és szakvéleményének nyilvánítása alapján történjenek a rendelkezések az Alap felett, kéri rendeletének változatlan elfogadását. Az igazságügyminiszternek is voltak észrevételei. Ugyanis kérte bedolgozni, hogy ezeknek az alapoknak a felhasználása az illetékes miniszterek egyetértésével történjék. Ezt magáévá tudja tenni. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a legmesszebb menőleg az együttműködés mellett van, azonban ebből az alapból az állattenyésztést mintegy 8 és fél millió forint erejéig érinti. Az alap költségvetésének az összeállítása, és felszerelése [sic!] mikéntjének ellenőrzése hozzá tartozott addig is, de hol kórházra, hol széntartozás kifizetésére használták fel. Az egész joga a földmívelésügyi miniszternek arra szorítkozik, hogy javaslatot tesz a költségvetés összeállítására, de nincs módjában megakadályozni azt, hogy az egész alap egységesen kezeltessék a vármegyei háztartási alappal. Úgyis nemsokára fogja kérni a megszüntetését az egész alapnak. Megállapodás történt abban, hogy rámennek a teljes állami vonalra, hogy ti. egy bizonyos gazda-megterhelés mellett az állam fogja beállítani ezeket a tenyészállatokat, s ezzel a kérdés meg is oldódna. Egyelőre azonban még ne bántsuk, hiszen rövidesen meg fog szűnni, amint már említette. [Rajk] Belügyminiszter: ebben a kérdésben azért kell álláspontot foglalni, mert a költségvetés szempontjából igen sürgős intézkedésekre van máris szüksége. A földmívelésügyi miniszternek az aggályait az igazságügyminiszterjavaslata már megszűntette, mert az eredeti tervezetben az volt, hogy a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a közegészségügyi, illetve a népjóléti miniszter és földmívelésügyi miniszter javaslata alapján állapítja meg a költségvetés tételeit. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: ki lehet mondani, hogy az állattenyésztési alap jövedelmét erre az alapra kell befizetni. [Nagy] Miniszterelnök: tekintettel arra, hogy az alap a földmívelésügyi miniszter bejelentése szerint úgyis megszűnik, nem érdemes a belügyminiszternek ezt már költségvetésbe beállítani, hanem azon kívül rendezik a kérdést. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: amint az állami költségvetés lehetőségeit ismeri, ha most nem tudják megszüntetni, akkor már csak a következő költségvetési évre szűntethető meg. Pl. az ebadót nem tudja a rendeletből kivenni, mert speciális célú alapok más célra nem használtathatnak fel. Rákosi Mátyás államminiszter: miért nem dolgozta ki a két minisztérium egymással ezt a javaslatot, már egy órája vitáznak felette, s nem tudnak megegyezésre jutni. Hozzák ide kitárgyalva a kérdést.
