Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
kell fűznie a véleményét is. A tárgyalás azzal kezdődött, hogy a széttelepítéseket megszüntették. Ezzel tehát ők visszatértek az egyezményhez ebben a vonatkozásban. Egészen természetesnek tartja, hogy a kérdést a magyar delegáció felvetette, mert ha a lebonyolítást megkezdjük, tudnunk kell, hogy tartós lesz-e a széttelepítések és deportálások leállítása. Rákosi Mátyás államminiszter: nem ezen fordult meg a dolog, hanem a már széttelepítettek sorsán. [Veres] Építés- és közmunkaügyi miniszter: földbirtok-politikai vonalon indokolja, hogy mennyire sürgős az áttelepítés, mert nincs kinek adni a megmaradt és fenntartott földeket. Minél később osztjuk szét ezeket a földeket, annál kritikusabb lesz a helyzet. Még az is baj, ha addig bérbe adjuk, mert nehéz lesz visszavenni. Jelentős területű földet erre a célra fenntartottunk és most nem tudunk vele mit kezdeni. [Gyöngyösi]Külügyminiszter: vissza kell menni ahhoz, hogy mit tartalmaz az egyezmény, és hogyan jött létre. Belpolitikai szempontból hathatós érve az volt, hogy talán a kérdés eldöntéséig nyugalmi helyzetet teremt. Ezt a csehszlovák kormány vállalta azért, mert ő megmondotta, olyan belpolitikai nehézségek vannak, hogy ezt az egyezményt a parlamenttel elfogadtatni nem lehet. Ha ezen az alapon fogadtatta el, akkor véleménye szerint bármilyen okból lemondani, különösen ami a magyarságnak egyedül előnyös, az igen súlyos következményekkel járt volna, mert nincs jogában megtenni. Ehhez ragaszkodni kellett és ragaszkodott is. Megmondotta, hogy hatósági közegek túlkapásai folytán túlmentek a 88-as számú rendeleten, amelynek alkalmazását mi is elismerjük. Ahol ilyen túlkapások történtek, próbálják orvosolni, vagy jelentsék ki, hogy orvosolni fogják. Erre azt a választ kapta, hogy ez Csehszlovákia belügye. Ezen borult fel a tárgyalások továbbfolytatása. A csehek semmiféle garanciát nem vállalnak, hogy a széttelepítési nem folytatják. Ezt fel se vetette, pedig ez sokkalta súlyosabb kérdés lett volna. Clementis kikéri magának, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljunk, de ha mi erre a kérdésre nem reagálunk, ez azt jelenti, hogy legális dolgot cselekedtek. Ez annyira világos, hogy ennek a jogszerűségét senki kétségbe nem vonja. Ha azt mondja, hogy nem akar sérelmi politikát, mert nekünk is érdekünk, hogy végre lebonyolítsuk, egész nyugodtan el tud képzelni egy olyan taktikát, ahol mi éppen a csehszlovák magatartás miatt egyetlen egy magyart sem veszünk át, és nem is fognak széttelepíteni. Csehszlovákiának belpolitikai nehézségei vannak. Azonban ő azon az állásponton van, hogy semmi értelme nincs azokat a csehszlovákokat itt tartani tovább, akik kitelepülni jelentkeztek. Nem dolgoznak semmit, és mindenütt azt hallja, hogy szégyenére vannak az országnak, s alig várják már a falukban, hogy kitelepítsék azt a szemetet. Rákosi Mátyás államminiszter: ha kijelentik, hogy kiadják a gazdáknak az ingóságaikat jogi álláspontjukat továbbra is fenntarthatják. Ezzel szemben a magunk jogi álláspontjának fenntartása mellett hajlandó a kérdést elhalasztani, s azt majd egy későbbi időpontban újból felvetni.
