Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gyöngyösi] Külügyminiszter: a legnagyobb nehézség a gazdasági és az anyagi kérdés. Ha a csehszlovák kormánynak szüksége van az elveendő valutára, betétekre, értékpapírokra, akkor legalább fizesse meg. E nélkül nem tudjuk elhelyezni az embereket. Súlyos felelősség hárul a magyar kormányra. Clementis azt a kijelentést tette, hogy „ha önök előzékenységet mutatnak a magyarok likvidálása kérdésében, akkor messzemenő gazdasági támogatást fogunk nyújtani az országnak." Nem akarja, vagy nem tudja ezeket az ígérgetéseket komolyan venni. Alakosságcserét le kell bonyolítani. Azonban a sok átvett magyarral nem tudunk mit kezdeni, ha ingóságaikat nem térítik meg a csehek. Állítsuk be őket, mint egy nincstelen proletárt a magyar gazdasági életbe? Minden gazdasági felszerelés nélkül nem tudja beengedni az elhanyagolt földekbe, hogy abból hozzon ki valamit. A gazdasági kérdések rendezése nélkül egyetlen egy transzport sem indulhat meg. Az áttelepülők is jól ismerik az egyezményt, hiszen az ő bőrükről van szó. Előre kell róluk gondoskodni. A felelősséget a tárgyalás megszakításáért vállalja, mihelyt változtatnak a csehek ezen az állásponton, azonnal hajlandó folytatni a tárgyalásokat. [Rácz] Pénzügyminiszter: a gazdasági kérdéshez akar hozzászólni. Ha legálisan számoljuk a csehkoronát, 180 millió forintról, ha zug áron 90 millió forintról lesz szó. Ez minimális, amit nekünk kell finanszírozni. Ez a mi hitelgazdálkodásunk mellet egy óriási teher. Különös fontosságot kell tulajdonítani annak a kérdésnek, hogy miként történjék a transfer. A jóvátétel is említve volt, azonban ennek csak egy tört része írható már a '47-es jóvátételbe, s ilyen formán hozzájuthatunk a követeléshez. Mindent el kell követni az áruforgalom terén is, hogy effektív javaslatokat kapjunk. Már megindult egy szövetkezetnek az alakítása, amely csak az áttelepülők vagyonát fogja rendezni. A legfontosabb kérdés itt a jóvátétel és az áruforgalom. Úgy vezesse a tárgyalásokat a külügyminiszter, hogy a jogi szakértők munkáját minél jobban tudja biztosítani. Tegye lehetővé, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésükre. Ne maradjanak ki egyes kérdések, és főleg kerülje a keret-megállapodásokat, mert azokat soha nem lehet megfelelően betölteni. Fontos volna megvizsgálni vajon elegendő-e az Áttelepítési Kormánybiztosság apparátusa, hogy ezeket a kérdéseket ellássa megfelelően, különösen Csehszlovákiában. Történt-e intézkedés, és elkészült-e az áttelepítés terve? Barakkmegoldás minden tekintetben káros volna. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: ezeket a problémákat majd mind letárgyalja. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az áttelepítési kormánybiztos, Jócsik Lajos végleg lemondott a Kormánybiztosság vezetéséről. A helyét feltétlenül be kell tölteni, mert valakinek kell vállalni a felelősséget. A kormánybiztos helyettesét, dr. Bolyát 43 javasolja, ő azonban Pest vármegye főispánját hozza javaslatba, aki úgyis öntevékenyen sokat foglalkozott és igen eredménye43 Dr. Bolya Lajos (1905-1978) jogász, egyetemi tanár, tanulmányait a prágai és pozsonyi egyetemen végezte, tagja volt a Sarló mozgalomnak. 1938-ig vizsgálóbíró volt Nyitrán, késól)b Magyarországon államügyész, 1946 végétói az áttelepítési kormánybiztos helyettese. 1953-tól
