Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát Péterffy József részére kegydíj engedélyezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 46 37. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát Szelestey Béla kinevezése tárgyában a Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemekhez. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 47 38. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a telepítésekkel kapcsolatban még nyitva maradt egy kérdés. 48 A külügyminiszter javaslata az volt, hogy azokban a községekben, ahol a szlovák lakosság túlnyomó része áttelepül, oda fokozatosan emelte. így 1944-ben a fogalmazási és gazdasági szaklétszám 170, a mérnöki 43, a műszaki pedig 47 fő volt. Ezzel szemben a 600/1945. ME számú rendelet alapján gazdát cserélt mintegy hat millió kataszteri holddal (az ország területének mintegy egyharmadával!) kapcsolatos földbirtokrendezési feladatok ellátására az 1946/47. évi költségvetés a fogalmazási és gazdasági szakon mindössze 118, a mérnöki szakon 27, a műszaki tiszti szakon 24 és a műszaki szakon 24 főt, összességében tehát a korábbi létszámnál lényegesen kevesebbet engedélyezett. „A földbirtokrendezési szolgálati személyzet — olvasható az előterjesztés indoklásában — az 1947. évi V. törvénycikk hatálybalépéséig a fóldbirtokrendezési testületek mellett az adminisztratív teendőket látta el. A törvény hatálybalépésével azonban a községi földigénylő bizottságok és a megyei földbirtokrendező tanácsok megszűntek, és a földhivatalok ruháztattak fel hatósági jogkörrel, amelyek most már csak megfelelő számú, és szakképzett munkaerő biztosításával tudják feladatukat maradéktalanul ellátni." Igaz - tette hozzá -, a fenti létszám mellett a földreform megkezdése óta a fóldbirtokrendezési szolgálatnál mintegy 950 főnyi szerződéses tisztviselőt is foglalkoztattak, hangsúlyozta azonban, hogy ezek az átmeneti jellegű alkalmaztatás miatt igényesebb ügyek elintézésére, és felelős döntések meghozatalára kevésbé voltak alkalmasak. Ezért a miniszter a fogalmazási és gazdasági szaklétszámot 52 fővel, a mérnöki és műszaki szaklétszámot pedig 16-16 fővel kívánta növelni. A közlekedésügyi miniszter a közszolgálati illetmények és nyugellátások tárgyában kiadott 2500/1945. ME sz. r.-re (MK június 17., 54. sz.) utalt, lásd: DMB MT. JKV., a 34. sz. jkv. 18. napirendi pontját. 46 A 216 774/1947. FM X. 2. sz. előterjesztés szerint Péterffy József (1874-?) „egyike volt a legkiválóbb gazdasági szaktanítóknak, és a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése érdekében rendkívül értékes munkásságot fejtett ki." Nevezett 1901-től 1908-ig szolgálattételre a Vallases Közoktatásügyi Minisztériumba volt beosztva, majd ezt követően 1920-ig a debreceni mezőgazdasági népiskola igazgatója volt. 47 A 112 596/1947. FM VI. A. 1. sz. előterjesztésben a miniszter ahhoz kért hozzájárulást, hogy az új állások létesítésére vonatkozó tilalom, illetve képesítési kellékek hiánya ellenére Szelestey Bélát (1897-?) az 1946-ban létesített fenti vállalat természetes vízi halászati főüzemágának (lásd a [19] 168. sz. jkv. [49] napirendi pontját) üzemi igazgatójává kinevezhesse. A jelölt csak kereskedelmi iskolai érettségivel rendelkezett, holott a jogszabály főiskolai végzettséghez kötötte az ehhez hasonló besorolású állások betöltését. 48 Az utalás a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdések ideiglenes rendezésére vonatkozó rendelettervezet tárgyalása során ([23] 172. sz.
