Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[Gyöngyösi] Külügyminiszter: ez azonban nagyon kevés. A csehek havonta 1 millió forintot költenek csak az itteni apparátusukra. Rákosi Mátyás államminiszter: hajói értette ebből a beszámolóból, az eredeti utasítással szemben, ami úgy szólt, hogy fel kell ugyan vetni a széttelepített magyarok kérdését, hogy az elvi álláspontot fenntartjuk, de ugyanakkor folytatni kell a tárgyalásokat, úgy látja, hogy a már széttelepített családok visszatelepítése, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült kívánság volt a tárgyalások megszakadásának oka. Ezzel nem ért egyet, mert az volt az elgondolás, hogy most a legsürgősebb megállítani a széttelepítéseket, és a már széttelepítettek ügyét inkább hagyjuk függőben, később arra még vissza lehet térni. Ehelyett az történt, hogy ezen a kérdésen újra felborult a tárgyalás. Az egész tárgyalás újrafelvételét mi forszíroztuk a jugoszlávokon keresztül. Jelentős eredmény volt, hogy ők győzték meg a cseheket, a tárgyalások továbbfolytatásának szükségességéről. Meg is volt az eredménye, de mi tudtuk, hogy ők léptek közbe, ha a csehek nem is mondták ezt. Jugoszláviában is meglehetős visszatetszést keltett, hogy megint megszakadtak a tárgyalások. A mi politikánk mindig arra irányul, lehetőleg együtt tartani a tárgyalókat. Kétségkívül hiba volt megszakítani. Azt kellett volna csinálni, hogy miután a külügyminiszter megjegyzi a deportáltak ügyét, azt jegyzőkönyvbe vétetni, és folytatni a tárgyalásokat, mert az előrelátható volt, hogy két súlyos problémát nem vihetnek egyszerre közvéleményük elé a csehek. Már megszűntették a széttelepítéseket, és azt is felvetni, hogy most hozzák vissza a széttelepített magyarokat, hiba volt, mert ezen borult fel a tárgyalás. Valami megegyezésnek kellett volna már létrejönni. A cseheknek a fő érve az volt, hogy mi az önkéntes lakosságcserét is szabotáljuk, holott mindannyiunk számára világos a csehek ténykedése. A gazdasági költségek kétségkívül nagyon komolyak, és nekünk minden egyes fillérért harcolni kell. Végső fokon mi anyagi kérdésekben bizonyos fokig birtokon belül vagyunk, mert ha lebonyolítjuk ezt a lakosságcserét 50 000 emberrel, akkor kimutathatjuk, hogy a csehek mennyivel tartoznak nekünk, s azt [a] jóvátételbe beszámíthatjuk. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: benne van az egyezményben, hogy [a] jóvátételbe nem számíthatjuk be. Rákosi Mátyás államminiszter: de az is benne van az egyezményben, hogy nekik fizetni kell az ottmaradt ingóságokért. Most az a feladat, hogy ezt a tüskét kihúzzuk a talpukból. Arra számíthattunk, hogy ők az első kérésre nem engednek a magyarok visszatelepítésénél. Ezt azonban később és többször is felvethetjük még, s talán az ötödik, hatodik alkalommal majd engedni fognak. Mi bejelentettük, hogy ebben az ügyben fenntartással élünk, s később visszatérünk rá. Egyelőre meg kell mutatni, hogy amit vállaltunk, azt végre is hajtjuk, de ha nem folytatjuk a tárgyalásokat, rendkívül értékes és demokratikus múlttal rendelkező magyarok szétszórását segíthetjük elő. Nem nagyon örül, hogy ilyen fordulatokat vett a tárgyalás. [Nagy] Miniszterelnök: ő járult hozzá a külügyminiszter azon javaslatához, hogy a tárgyalás ennek a kérdésnek az alapján megszakadjon, ezért hozzá