Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
hogy hasznos célra költsék a pénzt, s a póthitel főleg produktív hatású legyen. Ezzel kapcsolatban egy másik jelenségre is felhívja a figyelmet. Mindaddig, amíg a mezőgazdasági árakban szabályozás nem történik, ne történjenek béremelések semmiféle kategóriánál. A parasztságot izgatja, ha bármilyen kategóriának felemelik a bérét. Augusztus l-ig bizonyos türelmet kell tanúsítani. Sem a köztisztviselők, sem a nemzetgyűlési képviselők fizetésének felemelését nem tartja most szerencsésnek. Minisztertanács a munkanélküliség kérdésének megoldását célzó javaslatok előkészítésével az építés- és közmunkaügyi, [az] iparügyi és [a] pénzügyminisztert bízza meg azzal, hogy a legközelebbi Gazdasági Főtanács határozzon az előterjesztés tárgyában. 3 3 Az építés- és közmunkaügyi miniszter április 25-ei keltezéssel készítette el az építőipari munkanélküliség csökkentésének lehetőségéről szóló, 13 730/1947.1./b. EKM sz. előterjesztését a GF számára. Ebben megállapította, hogy az építőipari munkanélküliség Budapesten némiképpen enyhült, vidéken azonban változatlanul súlyos. A helyzet megoldására nyolc intézkedéscsoportból álló javaslatot dolgozott ki, amelyek, ha nem is azonnal, de közép és hosszabb távon elősegíthették volna a munkanélküliség csökkentését. Javasolta például a házingatlanok magántulajdoni jellegének hosszabb távú garantálását, és ezzel a magántőke által végzendő építkezések serkentését, a megüresedő üzlethelyiségek szabad forgalmának biztosítását, az állami építkezések erőteljesebb megindítását, a pénzintézetekre vonatkozó építkezési hitelnyújtási tilalom feloldását, egyes adóügyi intézkedések enyhítését stb. A halasztást nem tűrő intézkedések megtételére, május hónapra 10 millió forint póthitelt igényelt. A GF a fenti javaslatról nem tárgyalt, helyette május 7-én a Főtanács Titkársága által kidolgozott 3543/1947. GF számú előterjesztést fogadta el. Ebben a szakszervezetektől és az egyes megyéktől kapott adatok alapján a munkanélküliek számát az alábbiakban körvonalazta: A 70 000 főnyi építőipari szakmunkásságból mintegy 53 000 volt munkanélküli. Ezek zömmel a vidéki városokban éltek. A kubikosok közül mintegy 20 000, a földmunkások közül pedig mintegy 50 000 fő volt munka nélkül. Különösen súlyos volt a helyzet Békés, Borsod, Csongrád, Hajdú, Heves, Szolnok, Nógrád, Dél-Pest és Zala vármegyében. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult ugyan a téli hónapokhoz képest, amikor még 108 000 főre becsülték a munkanélküliek számát, mivel megindultak a mezőgazdasági munkák és a dél-alföldi megyékben 3 000 000 Ft értékben szerveztek közmunkát. Az említett 70 000 fő azonban a nagybirtokok felszámolása és a nagyobb út- és vízépítési munkák hiánya miatt tartós munkanélküliségre volt kárhoztatva. Megállapította továbbá, hogy a fenti két foglalkozási kategóriához képest az ipari és értelmiségi munkanélküliség nem volt olyan nyomasztó, de azért e téren is legalább 10-15 000 főnyi munkanélkülivel kellett számolni. A GF előterjesztése és az ennek nyomán hozott határozata figyelmen kívül hagyta az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium javaslatának a magántulajdon garantálására, a magántőkének az építkezések serkentése érdekében történő fokozott bevonására, az üzlethelyiségek szabad forgalmára stb. vonatkozó javaslatait, és elsősorban az államilag finanszírozott építkezések felgyorsításában, illetve a közmunkára fordított összegek növelésében látta a megoldást. Ennek megfelelően javasolta Pécsett, Szegeden és Debrecenben mintegy 100-100 munkásház felépítését 4 200 000 Ft hitelkerettel; Pest vármegyében az északi övcsatorna, Somogy megyében pedig a Sió csatorna építésének folytatását; 8 000 000 Ft-nyi magasépítési hitelkeret biztosítását egyes tárcák részére (amiből azonban csak mintegy 25% volt a bérkeret); végül az Épületjavítási Alap 6 000 000 Ft bevételének e célra történő felhasználását. Jelezte azonban, hogy mindez legfeljebb 8500 építőipari szakmunkás és alig 1000-1500 földmunkás foglalkoztatására elegendő. Ezért a leghátrányosabb területek gondjainak enyhítésére május hónapra 4 000 000 Ft póthitel engedélyezését javasolta az ÉKM részére, azzal, hogy a hitelt a munkanélküli építő- és földmunkások foglalkoztatására kell fordítani. A GF jegyzőkönyve mellett a
