Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
2. Rákosi Mátyás államminiszter: szóvá kell tennie a hároméves terv körüli bajokat. A helyzet az, hogy a munkáspártok és a Parasztpárt összeegyeztették terveiket, s a hiba a Kisgazdapárt terveivel van, amelyek sehogyan sincsenek még elkészítve. A tegnapi nap kiderült, 4 hogy a Kisgazdapártnak egyelőre csak a mezőgazdasági kiadásokról van terve, de már arra nézve sincs állásfoglalása, hogy miből fogja azokat fedezni. A további tervekre nézve az a meggyőződése, hogy még a párt kapitalista szárnya sem harcolta meg a maga tervét. Ugyanazok az okok, amelyek a stabilizációt sürgették annak idején augusztus l-re, azok az okok sürgetik a hároméves terv határnapját is. Lekéssük a terminust amiatt, hogy a Kisgazdapárt nincsen készen javaslatával. Szeretné, ha a minisztertanács erről előre értesülne, nehogy utólag érje meglepetés. A kormánynak minden erejével gondoskodni kell róla, hogy ezt a kérdést [sic!] behozza. Egyezzenek meg egymás között záros határidőben, s jöjjön létre bizonyos megegyezés, nehogy emiatt lekéssék a terminust. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a Kisgazdapártnak nógatásra eddig se volt szüksége, mert ők kérték a tegnapi összeülést. A párt költségvetése sokkal részletesebb, mint a Kommunista Párté. Ok tökéletesen kidolgozott tervet nyújtottak be a mezőgazdasági szükségletekre nézve. Ami a finanszírozást illeti, és ami alapját képezi a hároméves tervnek, arra nézve tényleg nehézségek vannak. Ez azonban nem egy pártnak a kérdése és problémája, 4 000 000 Ft megyék, illetve városok szerinti elosztási terve is megtalálható. (MOL XTX-A-10Stab. XLII. ülés, 1947. május 7. 6. pont.) Egy korabeli közgazdasági kiadvány szerint az 1946. augusztus 1. után jelentkező munkanélküliség okai a következők voltak: egyrészt a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló időjárás, a háború utáni tőke- és anyaghiány, illetve a termelő apparátusok háborús kárai, másrészt a munkavállaló nők számának emelkedése, a Csehszlovákiából és más szomszédos országokból átmenekült, többségében önálló egzisztenciával nem rendelkező lakosság, végül az egyre nagyobb tömegekben hazatérő hadifoglyok munkába állítási nehézségei. A munkanélküliekről ekkor még nem vezettek megbízható nyilvántartást. A hivatkozott kiadvány (KÖZGAZDASÁG ÉVKÖNYVE, 1947, 423.) 1947 első felében az ÉKM és a Szakszervezeti Tanács egyeztetett adatai alapján munkanélküliek számát a következőképpen határozta meg: Területi megoszlás Ipari Mezőgazdasági Egyéb összesen Területi megoszlás munkanélküliek száma Budapest 39 559 1 841 5 664 47 054 Vidék 46 456 122 968 41 187 210 929 Összesen: 86 015 124 809 46 851 257 993 4 A hároméves terv előkészítése az egyes pártok szakértői által már 1946 októbere-decembere óta folyt. A két munkáspárt 1947. március végén készült el egyeztetett tervével, amelyhez április elején a Nemzeti Parasztpárt is csatlakozott. Április közepére a Kisgazdapárt tervezete is elkészült, amely elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket tartalmazott. Rákosi Mátyás arra utalt, hogy a hároméves tervre vonatkozó elképzelések egyeztetése céljából az előző napon tartották az első pártközi értekezletet. Az értekezlet jegyzőkönyve megtalálható: PIL 274. f. 12/106. ö. e. 3-24. Lásd még: PÁRTKÖZI ÉRT., 507. és 514.
