Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
1) A Gazdasági Főtanács által már biztosított hatmillió forintból ez ideig 2 790 000 forint utaltatott ki „a Miniszterelnökség Áttelepítési Kormánybiztosság áttelepítéssel kapcsolatos kiadási számlára". Kéri tehát a további 3 210 000 forint sürgős átutalását az említett csekkszámlára azzal, hogy szükségszerű felhasználásáról a kormánybiztos az ún. ötös bizottság nélkül maga rendelkezzék. 2) Nézete szerint a betelepítésnél a kitelepült szlovákok ingatlanait is figyelembe kell venni legalább 50 % erejéig. E nélkül az áttelepített magyarokat elhelyezni nem tudják. A végrehajtás során természetszerűleg iparkodnak úgy eljárni, hogy a lehetőségekhez képest a helyi, illetőleg környékbeli igénylőket is kielégítsék. 3) Meg kellene állapítani, hogy az áttelepülők mekkora ingatlant kapjanak. Eldöntendő továbbá az is, hogy csak a földmívesek kapnak ingatlant, vagy pedig az élethivatás-szerűén gazdálkodással foglalkozók is. Javaslata szerint ki kellene mondani, hogy az ingatlanok mértéke tekintetében általában az új földreformra vonatkozó jogszabályok az irányadók, mégis azzal a korrekcióval, hogy akinek Csehszlovákiában 15 kat. holdnál több ingatlana volt, részére az eredeti ingatlan mértékéig, legfeljebb azonban 25 kat. holdig lehet [ingatlant] biztosítani. Ezzel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, vajon az áttelepülők kártérítésként, vagy juttatásként kapják-e az ingatlanokat? Ideiglenesen adjuk birtokba, s a kérdés jogi rendezése később történik. Ezt az álláspontot indokolja az is, hogy az áttelepítettek egy részét a csehek háborús bűnösként kezelik. 4) Biztosítani kell, hogy az iparos és értelmiségi kitelepítettek foglalkozásukat előzetes engedély alapján külön igazolás nélkül folytathassák; az áttelepítettek igazolása külön jogszabályokban nyerjen rendezést. 5) A svábok összetelepítésével kapcsolatban felveti azt a kérdést, nem volna-e célszerű községen belül való összetelepítéssel megoldani a problémát. Ez gyorsabb és olcsóbb eljárás volna. Elvileg persze az volna a leghelyesebb, ha a svábok zárt községekbe telepíttetnének, erre azonban alig van mód és lehetőség, mert eltekintve attól, hogy majdnem minden sváb községben jelentős rátelepítés van, őslakó magyarok is vannak a községben. Amennyiben az elvi kérdések tisztázást nyernek, még a mai nap folyamán üljön[ek] össze az Igazságügyminisztérium Törvényelőkészítő osztályában az érdekelt minisztérium[ok] képviselői az általuk már elkészített rendelettervezet letárgyalására. A rendelet körözés útján, esetleg rendkívüli minisztertanácson fogadtasson el, és sürgősen adassék ki. 59 kező címmel: ,A Minisztertanács által eldöntendő kérdések". Ajegyzőkönyvnek Bárányos Károly miniszter szóbeli előterjesztését rögzítő része túlnyomórészt ezt a szöveget tartalmazza. A két szöveg között a leglényegesebb eltérés, hogy a feljegyzés többes szám első személyben, míg a jegyzőkönyv egyes szám harmadik személyben fogalmazódott. Afelvetett öt kérdés áttekinthetőbb bemutatása érdekében ajegyzőkönyv egyetlen bekezdésben összefoglalt szövegét a feljegyzésben és a jegyzőkönyvben is feltüntetett sorszámoknak megfelelő önálló bekezdésekre tagoltuk. 59 A feljegyzésben még a következő mondat olvasható: ,A rendelet a mai nap folyamán elkészíthető."
