Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Rákosi Mátyás államminiszter: az előterjesztésből a legtöbb pont elfogadható. Nem helyesli azonban sem politikailag, sem gazdaságilag a 2) pontot. A kitelepült szlovákok ingatlanait nem lehet figyelembe venni. Feltétlenül politikai gyűlölködés lesz, ha rátelepítjük a Szlovákiából átjött magyarokat a hazai szlovákokra. Nagyon kategorikusan kérték ezt a szlovákok. De gazdaságilag sem helytálló. A mi kitelepítettjeink rendszerint nagyon szegény emberek, s az átjövő jobb módú magyarok sem lennének az otthagy ottakkal megelégedve. Egyelőre maradjunk a már elfogadott eredeti javaslat mellett. 60 Még egyelőre nem látjuk a mértéket, vajon a kitelepítendőknek a száma el fogja-e érni az 50 000-et, még ez ideig nem lehet tudni. A 3) ponttal kapcsolatban az az álláspontja, hogy minden fóldmíves kapjon földet. Ez természetes, de az, hogy az úgynevezett élethivatással rendelkezők is kapjanak, az már nehezebb kérdés. Ebben a kérdésben már egyszer volt állásfoglalás, s szem előtt tartandó a tavalyi első összetelepítéseknél követett gyakorlat. A 3 holdon felüli gazdák feltétlenül kaphassanak, s amennyiben mindazok, akik ott földdel rendelkeztek, kielégíttettek, kaphatnak, ha jut és marad, azok is kiknek a föld volt élethivatásuk. A rossz viszonyokat ismerve nem tudunk juttatni még 10 holdat sem, tehát javasolja, hogy a felső határ 15 kat. hold legyen. A községen belül való összetelepítést nem tartja szerencsésnek. Az egyébként is nehéz sorsot nem lehet megnehezíteni. Kéri, hogy azoknak a humánus szempontoknak a figyelembevételével, melyek a múltban is kifejezésre jutottak, kell végrehajtani minél előbb a telepítést. Kedvezményeket kell nyújtani az átjövő magyaroknak, olyan tekintetben is, hogy aki a rokonához akar és tud menni, oda mehessen, továbbá, ha valahol megfelelő elhelyezkedést talál, elhagyhassa a számára kijelölt helyet. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: két ponthoz kíván hozzászólni. Az egyik a birtokmaximum kérdése. Őszintén mondva, komoly aggályai vannak ezen a téren. Átjön a 70-80 holdas kisgazda, s azzal kezdjük, hogy maximum 15 holdat tudunk neki adni. Az természetes, hogy többet senki sem kap, mint amenynyi volt neki, de viszont az ottani életnívóját itt is biztosítani kell számára. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: elővásárlási jogot biztosítsunk mindazoknak, akiknek kártérítéssel tartozunk. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: nem lehet, hogy a magyar állam keressen azon a szerencsétlenen, akit kitesznek. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: erről nincs is szó. [Bán] Iparügyi miniszter: itt két tényező van: mi az ő vagyonuk és mennyi áll nekünk rendelkezésre. Az áttelepülő joga csorbítatlanul kell, hogy maradjon. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: nézete szerint meg kell maradni a 25 holdas határnál. Föld nélkül az áttelepítést nem tudjuk megoldani. 60 Az utalás a [21] 170. sz. jegyzőkönyv [6] napirendi pontjára vonatkozik. Ott Rajk László belügyminiszter érvelt amellett, hogy a Csehszlovákiából áttelepítendő magyarokat elsősorban a németek összeköltöztetése útján nyert ingatlanokra telepítsék. A kérdésről azonban formális határozat nem született.
