Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gerő] Közlekedésügyi miniszter: a határidő túl rövid időben van megállapítva. Az iparrevíziós eljárások tengeri kígyóvá válnak majd. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: le kell zárni már ezeket a dolgokat, mert ez már intézményes zaklatás is sok tekintetben. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 65 [59] 60. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a magyar-szovjet árucsereforgalmi egyezménynek január és február hóra való meghosszabbítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 66 [60] 61. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: bejelenti, hogy előterjesztését az Országos Szövetkezeti Központ felállítására vonatkozólag pártközi értekezlet elé kívánja vinni. Előreláthatólag hamarosan megegyezés fog létrejönni, így a következő minisztertanács elé tudja hozni. Egyelőre leveszi a napirendről. 65 Előzményéről lásd a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ügykörébe tartozó iparigazolványok, illetve iparengedélyek politikai és szakmai szempontból való felülvizsgálatáról a 3300/1946. ME sz. r.-et (MK március 24., 69. sz.), továbbá a jelen kötetben a [7] 156. sz. jkv. 41., a [9] 158. sz. jkv. 27. és a [12] 161. sz. jkv. 11. napirendi pontját. A 9750/1947. KSzM 1/1. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy mintegy 28 000 kereskedő (iparos) nem ment keresztül az igazolási eljáráson. Ennek oka részben az volt, hogy többen nem az illetékes iparhatóságnál, hanem a kereskedelmi érdekképviseletnél, vagy ipartestületnél nyújtották be az igazolással kapcsolatos jelentésüket, e szervek pedig csak szórványosan továbbították e nyilatkozatokat az illetékes iparhatóságokhoz, s ezek egy része el is kallódott. Bizonytalanná vált tehát, hogy ténylegesen kiknek az igazolása nem történt meg. A rendelkezések értelmében viszont azokat, akik igazoló jelentésüket nem nyújtották be, vagy jelentésük nem volt megtalálható, úgy kellett tekinteni, mint akiket az igazolóbizottság iparjogosítványától megfosztott. így az ipari és kereskedelmi forgalom zavartalan ellátása került veszélybe. Ezért a tárca azt javasolta, hogy harminc napon belül minden kereskedő (iparos) - függetlenül attól, hogy korábban tett-e már jelentést - üzlethelyisége (telephelye) fekvése szerint illetékes elsőfokú iparhatósághoz nyújtsa be igazolási kérelmét. Hangsúlyozta az előterjesztés, hogy e hatóság által kiállított okiratnak az igazolás szempontjából ugyanolyan hatálya lesz, mint az igazolóbizottság által az 1146/1945. ME sz. r. (MK május 4., 21. sz.) alapján hozott és az igazolás alá vont személyt igazoltnak kijelentő határozatnak. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 3070/1947. ME sz. r.-et, MK március 9., 57. sz. 66 Közvetlen előzményéről lásd e kötetben a [9] 158. sz. jkv. 28. napirendi pontját. A 7956/1947. KSzM II. sz. előterjesztés bejelentette, hogy az 1945. augusztus 27-én a Szovjetunióval kötött árucsere-forgalmi egyezmény 1946. december 31-én lejárt - s mivel az új szerződés megkötése várhatóan 1947. április haváig eltolódott, szükségessé vált, hogy egyelőre január és február hónapra pótmegállapodást kössön a két állam. E megállapodás tervezete megtalálható az előterjesztés mellett, ezt e jkv. d) mellékleteként közöljük.
