Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 67 [61] 62. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: előterjeszti javaslatát áruhitel-közvetítő irodák tevékenységének szabályozása tárgyában. [Rácz] Pénzügyminiszter: nem tud hozzájárulni, mert nem ismeri a rendeletet. Minisztertanács az előterjesztést elvileg elfogadta azzal, hogy amennyiben a pénzügy nem tesz észrevételt, hatályba léptethető. 68 [62] 63. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: előterjeszti javaslatát Pásztor József Svájcba való kiküldetése tárgyában a bázeli árumintavásárra. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 69 67 A szövetkezeti törvény megalkotása, az egységes szövetkezeti központ létrehozása hosszas előkészítő munka eredménye volt. A korábbi tárgyalásokról lásd elsősorban NF MT. JKV. 1946, a [4] 87. sz. jkv. 4., az [5] 88. sz. jkv. [70], a [23] 106. sz. jkv. [20], a [41] 124. sz. jkv. 41. és az [52] 135. sz.jkv. 54. napirendi pontját és jegyzeteiket. Ajegyzőkönyv mellett előterjesztés nem található. A pártközi értekezlet március 6-án tárgyalt a törvényjavaslatról, ennek előkészítése céljából Rónai Sándor miniszter elnökletével a pártok, valamint a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium képviselői külön értekezleten tárgyalták meg a szövetkezeti törvény, elsősorban az Országos Szövetkezeti Központ létrehozásának a kérdését. Lásd: PÁRTKÖZI ÉRT., 122. dokumentum és a hozzá tartozó B) jegyzőkönyv. Lásd még e kötetben a [18] 167. sz. jkv. 25. napirendi pontját. 68 A 9570/1947. KSzM 1/2. sz. előterjesztése utalt arra, hogy a részletügyletek lebonyolítására korábban alakult áruhitel-irodákat, amelyek jutalékért a vevő felé közvetítették az árut, a kereskedő vagy iparos felé pedig kötelezettséget vállaltak a hitelezett összeg beszedésére, az a cél irányította, hogy minél több hitelt közvetítsenek és minél nagyobb jutalékot érjenek el. Jelentősen hozzájárultak a dolgozó társadalom eladósodásához, ugyanakkor olyan magas jutalékot igyekeztek elérni, hogy az eladósodott ügyfelektől be nem hajtható követeléseik is biztosítva legyenek. E visszásságok meggátlása érdekében tervezte a tárca az áruhitel-irodák működésének korlátozását. Korábban e tevékenységet, mint szabadipart, iparigazolvány alapján lehetett folytatni, külön szabályozása nem volt. Javasolta előírni, hogy a továbbiakban csak a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által kiadott iparengedély alapján lehessen ilyen irodát működtetni. A hiteléletre gyakorolt hatásai miatt szükségesnek találta, a bank- és pénzváltó üzletekhez hasonlóan, biztosíték összegének megállapítását. A működési területüknek megfelelő város részére ipardíj befizetését, a miniszter által jóváhagyott üzletszabályzat kidolgozását és szigorú betartását kívánta előírni, ezen belül javasolta megállapítani a közvetíthető árucikkek körét, a jutalékot, a vevők tájékoztatását az iroda működési elveiről. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 3060/1947. ME sz. r.-et, MK március 9., 57. sz. 69 A 8775/1947. KSZM II. sz. előterjesztés szerint a tárca Pásztor József Mihályt, a Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság alelnökét a bázeli árumintavásáron való részvételen túl azzal kívánta megbízni, hogy tisztázza a Svájcban lévő, 1945 előtt megrendelt és teljes egészében kifizetett, magyar tulajdont képező nagymennyiségű áru hazaszállításának a kérdését.
