Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[15] 14. [Ries] Igazságügyminiszter: előterjeszti javaslatát Szentpétery Józsefijárásbíró] Irén nevű árvájának kegyelmi ellátása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [16] 15. [Ries] Igazságügy miniszter: előterjeszti javaslatát a magyar állampolgárok gondozatlanul maradt külföldi vagyonának kezelése céljából gondnok kirendelése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

13 [17] 16. [Ries] Igazságügyminiszter: előterjeszti javaslatát az egyes közületi szerződések felmondása tárgyában. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: ezt a rendeletet egy minisztertanács már elfogadta, de nem közöltük, mert a tárgyalás alkalmával az igazságügyminiszter távol volt, később nem volt felhatalmazása a kormánynak. Dr. Balogh István [államtitkár]: emlékezete szerint ez nem lett elfogadva, de amennyiben elfogadást nyert, úgy természetesen most is elfogadható. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

14 13 Az előterjesztés nincs a jkv. mellett, csak a kiadott rendelet tervezete. Az SZDP iratai között található T. 4071/1946. IM sz. előterjesztés utalt arra, hogy a 10 490/1946. ME sz. r. (MK szeptember 10., 205. sz.) már intézkedett a külföldön lévő, magyar állampolgárok tulajdonát képező, de rendelkezésük alól jogellenesen elvont vagyontárgyak kötelező bejelentéséről. (NF MT. JKV. 1946, [52] 135. sz.jkv. 36. napirendi pont.) Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy egyes külföldi - főleg osztrák hatóságok - a magyar pénzügyminiszter ilyen ügyekben eljáró kiküldötteinek rendelkezési jogát az elhalt vagy eltűnt tulajdonosok vagyontárgyai tekintetében kétségbe vonták, és arra hivatkoztak, hogy csupán a gyámhatóság által szabályszerűen kirendelt gondnok rendelkezési és képviseleti jogát ismerhetik el. (PIL 283. f. 31. cs. 56. ő. e., 6-11.) A tervezett intézkedés szerint a gondnok kirendelését - a tulajdonos vagy legközelebbi hozzátartozói hozzájárulása alapján - a pénzügyminiszter kérhette az egész országra nézve Budapest főváros árvaszékétől. Lásd a 23 600/1946. ME sz. r.et, MK november 29., 273. sz. 14 1946. szeptember 13-án már szerepelt ez a kérdés a minisztertanács ülésén (lásd: NF MT. JKV. 1946, [55.] 138. sz. jkv. [2] és [58] napirendi pontját), de határozatot akkor nem hoztak. Az ekkor előterjesztett jogszabály az államkincstár, a vármegye, a város és a község által 1946. augusztus l-jét megelőző időben közszállításra (így a honvédség szükségleteinek kielégítésére, valamint az 1945. V. törvénybe iktatott fegyverszüneti egyezmény 11. pontjában vállalt kötelezettségek teljesítésére) kötött szerződés alapján fennállott bármely jogviszony harminc napon belüli - kártérítés nélkül történő - felmondására adott lehetőséget. Lásd a 14 200/1946. ME. sz. r-et, MK 1946. december 3., 276. sz. Akiadott rendelet egyébként félreértésre, egyeseknek félremagyarázásra adott alkalmat. így észrevételt tett a Hofherr-Schrantz-Clayton-Schuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. vezérigazgatója is. Előadta, hogy az IKART a jogszabályra hivatkozva minden 1946. augusztus 2. előtt feladott jóvátételi megrendelést, feltehetően a szovjet igények megváltozása miatt, a szerződésben biztosított kártérítési igény megtagadása