Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Bartha] Honvédelmi miniszter: előterjeszti javaslatát Stangl Miklós előléptetése tárgyában ny. áll. alezredessé. [Rajk] Belügyminiszter: formailag kifogásolható az előterjesztés, ugyanis nem visszavételről van szó, mert a csendőrség megszűnt, így oda nem lehet előléptetni, csak a honvédségbe lehet felvenni. [Bartha] Honvédelmi miniszter: a javaslatot olyként fogja módosítani, hogy ny. honvéd alezredessé lépteti elő. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 15 [19] 18. [Bartha] Honvédelmi miniszter: előterjeszti javaslatát Korbusz-Lipthay Ede nyugalomba helyezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 16 [20] 19. [Bartha] Honvédelmi miniszter: előterjeszti javaslatát Magyar Lajos előléptetése tárgyában ny. áll. hadnaggyá. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 17 mellett hatálytalanított. Jogilag is kifogásolta ezt, mivel a rendelet csak a megszálló csapatok szükségleteinek fedezésére szolgáló megrendelések felmondását tette volna lehetővé, de főleg gazdaságilag minősítette tarthatatlannak a rendelet révén kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy az IKART számos vállalatot kényszerített olyan, üzletkörén kívül eső cikkek előállítására, amelyekhez külön kellett berendezkedniük. Kiemelte, hogy az amúgy is forgótőke nélkül tengődő vállalatok nem nélkülözhetik a jóvátétel részére készített áruk ellenértékét, mivel egy megrendelés lemondása a nemzetet kell, hogy terhelje, nem feltétlen az egyes gyárakat. (MOL— XIX-A-l-e, IX. dosszié, 1946. 111., 61-62.) A Hofherr-Schrantz-Clayton-Schuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. kispesti székhelyű cég 1857-ben, illetve 1884-ben alakult. Államosítása után Vörös Csillag Traktorgyár néven működött. Az IKART, azaz iparművek Képviselete Állami Érdekeltségű Részvénytársaság részben vagy egészben állami kezelésbe került iparvállalatok felügyeleti szerve volt. 1948-ban felszámolták. Lásd még e kötet [2] 151. sz. jkv-ének [5], valamint a [8] 157. sz. jkv-ének 5. és 66. napirendi pontját. 15 A 14 127/1946. HM Eln. sz. előterjesztésében a miniszter Stangl Miklós volt csendőr századosnak a honvédség nyugállományú alezredesévé való előléptetésére tett javaslatot. Jelezte, hogy nevezett 1919-ben, a Tanácsköztársaság kezdetén, Szerencsen katonai biztosi szerepet vállalt, s ellenforradalmi tevékenység miatt több katonai személyt letartóztatott. Ezért később kitüntetéseitől és rendfokozatától megosztották, s börtönbüntetésre ítélték. (MOL XTX-I-l-sMin. tan. 1946-6458.) 16 A honvédelmi miniszter 14 329/1946. Eln. sz. előterjesztésében Korbusz-Lipthay Ede (György) 1938-ban a kormányzó és a nyilasok elleni nyilatkozata miatt lefokozott, majd nyugállományba helyezett főhadnagynak a rehabilitálására tett javaslatot. 17 A honvédelmi miniszter 19 170/1946. Eln. sz. előterjesztésében Magyar Lajos 1919-es alhadnagy rehabilitálására és nyugállományú hadnaggyá való előléptetésére tett javaslatot.
