Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
zott el, ebben az esetben azonban külön is indokoltnak tarja a minisztertanács tanácskozását és kívánatos, hogy a minisztertanács időnként politikai kérdéseket is vitasson. Felkéri Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes urat, indokolja meg a maga részéről is a mai rendkívüli minisztertanácsot. Rákosi Mátyás államminiszter: a rendkívüli minisztertanácsot a tegnap délutáni parlamenti események tették szükségessé. Azok az események, amelyek az ő megítélésük szerint rendkívül komoly bátorítást jelentenek az összeesküvőknek és a reakciónak, és legalább ugyanolyan kárt okoznak a magyar demokráciának. Hozzá kell tenni, hogy ezúttal abban a helyzetben van, hogy ezt a véleményét nem csak a maga pártja nevében mondhatja, hanem valamennyi baloldali párt nevében is. Parlamenti bizottság kiküldését a legteljesebben ellenzik és követelik minden bűnös megbüntetését, származására és állására való tekintet nélkül. Ilyen határozatot hoztak és ezt nyilvánosságra is hozzák. A kérdés lényegéhez itt két probléma van. Az egyik szólítja a Nemzetgyűlést, hogy küldjön ki bizottságot az egész összeesküvési ügy kivizsgálására. Kovács István képviselő terjesztette elő az indítványt. A magyar néphez intézett kiáltványukban hangsúlyozták: „a leghatározottabban állást foglalunk a parasztság vezetőinek egymás után történő alaptalan rágalmazásával szemben, őket a legteljesebb bizalmunkról biztosítjuk, és ha kell, az ország egész parasztsága egy emberként áll ki érettük. A magyar parasztság születésénél és társadalmi helyzeténél fogva mindig demokrata volt, (Elénk helyeslés a Kisgazdapárt oldalán.) Éppen ezért sajnálattal látjuk, hogy sokszor hiábavalónak látszik minden erőfeszítésünk a jó koalíciós együttműködés biztosítására." „Minden erőnkkel azon vagyunk - fejeződött be a kiáltvány -, hogy a magyar demokrácia ellen történt aljas merényletet a maga tiszta valóságában felfedjük, de nem tűrhetjük, hogy az összeesküvés elítélendő tényét pártunk szétbontására használhassák ki. Ezen törekvésekkel szemben az egész ország parasztsága egységesen fog szembeszállni." A Nemzetgyűlés elé terjesztett indítvány 25 tagú, teljes jogkörrel felruházott képviselői vizsgálóbizottság kiküldését javasolta, s ennek felhatalmazását arra, hogy maga elé idézze kihallgathassa mindazokat - beleértve a minisztereket és nemzetgyűlési képviselőket is, akiknek a felvilágosítására szüksége lehet. A hatóságok kötelességévé kívánta tenni, hogy a szükséges iratokat, adatokat a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsássák, a kormány adjon felmentést a titoktartási kötelezettség alól, kapjon lehetőséget arra, hogy a bírósági iratokba betekintsen, azokról másolatokat készíthessen, meghallgathassa a letartóztatottakat. Hangsúlyozta azonban az indítvány, hogy a bizottság ülései a parlament tagjai számára sem nyilvánosak. (NGY IROMÁNYOK 1945-1949, II. 134. sz., 275., illetve NN, 1945-1947, V. köt. 92. ülés, 214-221.) Az indítványt a Nemzetgyűlés - hosszas vita után - szótöbbséggel elfogadta, tárgyalását február 11-ére tűzték ki. Az indítvány célja nyilvánvalóan az volt, hogy megkíséreljék kivenni az összeesküvési ügy büntetőjogi felszámolásának irányítását a rendőrség kezéből, és az eljárást, a kommunista vezetés alatt álló Belügyminisztériumtól független - természetesen kisgazdapárti többségű szerv ellenőrzése alá vonják. (VIDA, 1976, 259-260.) Kovács István (1900-1980) tizenegy holdon gazdálkodott. Fejér vármegyében, illetve Csákberényben vett részt a gazdasági, politikai mozgalmakban. 1945-től volt a Kisgazdapárt tagja, beválasztották a párt Országos Intéző Bizottságába, majd 1946 szeptemberében a Politikai Bizottságba. 1945 júniusától az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzetgyűlés tagja volt. 1947-ben tagja lett az Országgyűlésnek, az 1950-es években rendőri felügyelet alatt állt, segédmunkásként dolgozott. 1956-ban, Fejér megyében járási nemzeti bizottsági tag lett. 1959-64-ben a helyi termelőszövetkezet elnöke volt, részt vett a Hazafias Népfront Fejér megyei elnökségében.
