Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
a parlamenti bizottság kiküldése. Rendkívül szerencsétlennek tartják, hogy ez keresztülmehetett. Ezt a javaslatot a szabadságpártiak 2 vetették fel, akik a zavarosban akartak halászni. Amikor ez a kérdés két héttel ezelőtt a Kisgazdapárt parlamenti frakciójában felmerült, akkor Nagy Ferenc miniszterelnök megmagyarázta, hogy miért lehetetlen és helytelen ez. Akkor ezt megértették. Ugyanazok az érvek állanak a tegnapi esetre is. Erre nem is tér ki külön. Abban a helyzetben van, hogy ez a véleménye egyezik a köztársasági elnök véleményével is. A határozat súlyos hiba volt, aminek elsősorban a parasztképviselők voltak az okai. A kérdés másik részére áttérve álláspontjuk világos: aki részt vett az összeesküvésben, annak felelni kell, mégpedig a megfelelő hatóságok előtt. A belügyminisztert esküje kötelezi arra, hogy így járjon el a demokrácia érdekében. O az adatokat közölte az igazságügyminiszterrel, annak van erre egy speciális bírósága, az az adatokat megvizsgálta és továbbította a Parlament mentelmi bizottságának, illetve átadta az erre illetékes ügyészségnek, és ezután megy a mentelmi bizottsághoz. Az az álláspont, amelyet a Parlamentben támadtak az helyes, pontos és a demokrácia érdekében van. Azt az álláspontot, amely szerint nem szabad felelősségre vonni valakit azért, mert a Kisgazdapárton belül ragaszkodnak hozzá, az ország és a külföld előtt nem lehet védeni. Közrejátszanak itt érzelmi szempontok és egyebek is. A politikában az érzelmi szempontoknak nem lehet teret adni. Hogyan történhetett az, hogy néhány embernek sikerült először a Kisgazdapárt egy kis parasztcsoportját, aztán nagyobb csoportját, egy ilyen lépésre rábírni? Az alaphiba az, hogy a Kisgazdapárt elmulasztotta felvilágosítani a sajtón keresztül és más utakon a saját tömegeit arról, hogy mi is az az összeesküvés. 3 Ezt ők a maguk részéről már szóvá is tették. A baloldali sajtó hírei ezt a feladatot nem végezhetik el, mert a Kisgazdapárt tömegei nem fogadják el a baloldali sajtó híreit. Ezt a feladatot nem oldották meg, vagy csak igen kis részben, ellenben megjelentek cikkek, amelyek lényegében előkészítették a talajt az ilyen kilengésekre, mint ami tegnap történt. Hozzájárul ehhez az a körülmény, hogy az összeesküvők túlnyomó része szabadon van. Az érintetteknek csak kis része van a törvény kezei között, a többi szabadon van és működik. Például azok a kisgazdapárti képviselők, akik joggal tartanak attól, hogy előbb-utóbb ki kell válniok a Kisgazdapártból, ezek védik a bőrüket. A tegnapi parlamenti események a gyakorlatban úgy történtek, hogy néhány kisgazdapárti képviselő, mint pl. B. Szabó, Futó, Pfeiffer 4 kezdeményezett egy mozgalmat, és amikor már sokan voltak, a párt 2 Lásd e kötet [11] 160. sz. jkv.-ének [24] napirendi pontját, illetve jegyzetét. 3 A Kisgazdapárt kezdetben nem vette komolyan az összeesküvési ügyet. Nem gondolták, hogy az a pártjuk ellen irányul. Ezért a képviselőcsoport és a pártsajtó egyaránt elítélte, mint horthysta restaurációs kísérletet, egyetértettek a bűnösök megbüntetésével. (Kis Újság, 1947. január 9.) 4 B. Szabó Istvánról és Pfeiffer Zoltánról lásd: NF MT. JKV. 1946., Bevezetés 15., illetve 20-21. Futó Z>ezsó'(1916-1994) kereskedő, újságíró. 1932-ben került kapcsolatba a Kisgazdapárttal, 1944 decemberében tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd a Nemzetgyűlésnek. Egy
