Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[13] 162. JEGYZŐKÖNYV az 1947. évi február hó 8. napján délelőtt 1 / 2 11 órakor Nagy Ferenc miniszterelnök elnöklete alatt tartott rendkívüli minisztertanácsról. Jelen voltak: Rákosi Mátyás államminiszter Szakasits Árpád államminiszter Dobi István államminiszter Gyöngyösi János külügyminiszter képviseletében Bolgár Elek rk. követ és megh. miniszter Rajk László belügyminiszter Dr. Rácz Jenő pénzügyminiszter Dr. Bárányos Károly földmívelés­ügyi miniszter Bán Antal iparügyi miniszter képviseletében Rőth Pál államtitkár Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter A vallás- és közoktatásügyi tárca képviseletében Nagy Miklós államtitkár Bartha Albert honvédelmi miniszter Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter Az építés- és közmunkaügyi tárca képviseletében Bencsik Gyula államtitkár Erőss János közellátásügyi miniszter Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter Bognár József tájékoztatásügyi miniszter Dr. Balogh István miniszterelnök­ségi politikai államtitkár Dr. Bojta Ernő Béla miniszterelnök­ségi adminisztratív államtitkár, a minisztertanács jegyzője [11 [Nagy] Miniszterelnök: a tegnapi napon Rákosi miniszterelnök-helyettes azzal a kívánsággal fordult hozzá, hogy a Parlamentben tegnap kialakult helyzet megtárgyalása céljából a mai napra rendkívüli minisztertanácsot hívjon össze. 1 A rendkívüli minisztertanács összehívásától soha sem zárkó­1 Az előzményekről lásd e kötetben a [10] 159. sz. jkv. [58] napirendi pontját és jegyzetét. 1947. január végén-február elején a Kommunista Párt az összeesküvési ügy kapcsán napi­rendre tűzte Kovács Béla büntetőjogi felelősségre vonásának a kérdését (PIL 274. f. 3. cs. 70—71. ő. e.) Ezt a fejleményt - a többi hasonló eseménnyel együtt - a Kisgazdapárti politikusok párt­juknak a közéletből való kiszorítására, felszámolására irányuló munkáspárti törekvés határo­zott megnyilvánulásaként értelmezték. Ennek okán a párt parlamenti képviselőinek paraszti csoportja 1947. február 7-én külön értekezletet tartott, s elhatározta, hogy a magyar néphez intézett kiáltványban tiltakozik a parasztság vezetőit illető rágalomhadjárat ellen, illetve fel-

Next

/
Thumbnails
Contents