Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Államok, Ausztrália, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársaság, Kanada, Csehszlovákia, Új-Zéland, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság, a DélAfrikai Unió és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság között. A Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc. 11. §-ának (2) bekezdése szerint a köztársasági elnök békekötésre csak a Nemzetgyűlés előzetes felhatalmazásával jogosult. Minthogy a nemzetközi szerződések megkötése egyrészt azok aláírásával, másrészt azok megerősítésével történik, rendes körülmények között elegendő volna, ha a magyar kormány a Nemzetgyűlés felhatalmazását csak a szerződés aláírása után, annak a köztársasági elnök részéről való megerősítése előtt kérné ki, abban a törvényjavaslatban, amely a békeszerződésnek a magyar törvények közé való becikkelyezésére vonatkozik. Jelen esetben azonban figyelembe kell venni azt, hogy a békeszerződés a velünk közölt nem végleges tervezet 42. 52 cikke szerint, nemzetközi vonatkozásban már a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok részéről történt megerősítéssel hatályba lép. A 42. cikk szerint a szerződés Magyarország részéről is megerősítendő ugyan, azonban a békeszerződés hatálybalépte [a] Magyarország részéről való megerősítéstől nem függ. Ilyen körülmények között szükségesnek mutatkozik, hogy a Nemzetgyűlés már az aláírás előtt állást foglaljon a béke megkötése kérdésében, és a magyar alkotmány szerint megkívánt előzetes felhatalmazását már ekkor megadja. A felhatalmazás megadása a magyar alkotmányos szokásoknak megfelelően, nemzetgyűlési határozat alakjában történhetik. A békeszerződés becikkelyezésére annak aláírása után kerül sor. A demokratikus magyar kormány a háború után 1945 júliusától kezdve ismételten jegyzékekben mutatott rá a Magyarországgal fegyverszünetet kötött nagyhatalmak előtt azokra az alapelvekre, amelyek alapján Délkelet-Európában egy igazságos és tartós béke volna létesíthető. Ugyanezeket az alapelveket részben szóban, részben írásban ismételten kifejtette a magyar békeküldöttség az 1946. július 29-től október 15-ig tartott Békekonferencián, amennyiben ott erre mód nyílott. Sőt ezt követően is, a magyar kormány a New Yorkban ülésező Külügyminiszteri Konferenciához, 1946. november hó 9-én és november hó 27-én benyújtott jegyzékekben kérte a békeszerződés Magyarországgal szemben túlságosan szigorú és igazságtalan rendelkezéseinek módosítását. Sajnos a magyar kormány e fáradozásai kevés megértésre találtak a győztes hatalmaknál, amelyek a párisi konferencia folyamán több vonatkozásban még súlyosbították a Külügyminiszterek Tanácsa által elkészített eredeti békefeltételeket és ily módon elviselhetetlennek látszó terheket róttak a háború pusztítása által gazdasági erőforrásaiban amúgy is erősen meggyöngült országunkra. 52 Az eredetileg „37." számot itt és az alábbiakban is egykorúlag tintával, kézírással javították „42"-re.
