Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

amelyekhez egyébként jogi vagy államtudományi, illetőleg közgazdaságtudományi tudori oklevél volt szükséges, alkalmazni lehessen. Másrészt kimondta, hogy a legalább ,jó" minősítésű vizsgaeredményt elérő hallgató „rendes egyetemi tanfolyam hallgatása nélkül a bizonyítvány keltétől számított hat-hat hónapos időközökben az egységes jog- és államtudományi doktori fokozat elnyeréséhez szükséges szigorlatokra és írásbeli értekezésre bocsátható."

158 Mindezeken túlmutató, az egész magyar értelmiség nagyszabású átalakítását vette célba a kollégiumi mozgalom. Keresztury Dezső kezdeményezte, hogy a Nemzetgyűlés alkosson törvényt a paraszt- és munkásszármazású szegény és tehetséges gyermekek nevelésére. „Intézményes megsegítés nélkül ugyanis - mondta - az a veszély fenyeget, hogy egyrészt ezek az értékes népi rétegből származó gyermekek felnőtt iskolai tanulmányokat végezni nem képesek és ennek következtében nem érhetik el a társadalomban azt a helyet, amelyet tehetségük és rátermettségük folytán megérdemelnének, másrészt a magyar paraszt- és munkásrétegek tehetséges fiaik és leányaik iskoláztatásának elmaradásával nem foglalhatják el a magyar közösségben azt a helyet, ami őket származásuknál, és vállalt és végzett munkájuknál fogva méltán megilleti. A paraszt- és munkásdolgozók tehetséges gyermekei iskolázásának intézményes megszervezésétől viszont joggal remélhető, hogy a nemzet szellemi irányítására hivatott értelmiség kellő mértékben és megfelelő módon megújul, s ezzel a magyar nemzeti közösség korszerű életfeladata betöltésére minden szempontból alkalmassá válik."

159 A nagyszerű nemzeti vállalkozásként indult kollégium-szervezésre azonban a Kommunista Párt fokozatosan rátette a kezét: a fiatalokból nem a nemzet, a demokrácia, hanem a saját törekvései számára igyekezett új gárdát nevelni.

160 Az értelmiségi középosztálynak ez az átformálása - minden kisiklás ellenére - a földreformhoz, az ipar államosításához hasonlítható, máig ható fontos következményekkel járt. Változások a kormányzati intézmények szervezetében, hatáskörében A kormány az előző időszakhoz hasonló keretek közt folytatta tevékenységét, több tekintetben megőrizte a Horthy-korszak igazgatási formáit, ami a munkáspártok, főleg a Kommunista Párt bírálatát váltotta ki. így Rajk László belügyminiszter ismételten tett kritikai észrevételeket, indulatos kitörései azonban inkább csak a Miniszterelnökség politikai államtitkára ellen irányultak.

161 Mélyebben érintették a minisztertanács hatáskörét a GF főtitkárának, Vas Zoltánnak az ügyintézés és az ügyvitel racio158 Lásd e kötetben a [30] 179. sz. jkv. [15]. napirendi pontját és jegyzetét. 159 PIL 274. f. 12. cs. 3. ö. e. 1-3. 160 Lásd PATAKI, 2005. 161 Lásd a [3] 152. sz. jkv. 60., valamint a [6] 155. sz. jkv. 1. napirendi pontját.