Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

nalizálását szolgáló javaslatai. Indítványozta, hogy a 25 millió forintnál nem nagyobb póthitelek engedélyezését a minisztertanács helyett a pénzügyminiszterből, a GF főtitkárából és az adott ügyben érdekelt miniszterből álló felülbíráló bizottságra kell bízni.

162 Ugyancsak Vas Zoltán javaslata alapján hoztak határozatot arról, hogy a tárcák kinevezési javaslatainak a tárgyalásával ne foglalkozzanak az egyes minisztertanácsi ülések, hanem - az egységes áttekintés érdekében - csak minden hónap utolsó minisztertanácsi ülésén kerüljön erre sor.

163 Ez a határozat azonban még átmenetileg sem valósult meg, a személyi javaslatok előterjesztésének és megtárgyalásának módja csak alig változott. Vas Zoltán részéről ismételten felmerült az igény, hogy a Miniszterelnökség adja át a GF-nek a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét. Ettől azonban Nagy Ferenc miniszterelnök határozottan elzárkózott, utalva arra, hogy a KSH nem pusztán gazdasági jelentőségű intézmény, igen fontos demográfiai és szociális vonatkozású adatgyűjtéseket végez, s általános működése folytán a kormányfő hatáskörébe kell, hogy tartozzék.

164 Kezdeményezte a GF a közigazgatási iratkezelés modernizálását, az iratok, határozatok szerkesztésének egyszerűsítését. Az ennek alapján kiadott rendelet szakított azzal a korábbi alapelvvel, mely szerint a hivatal elsőszámú tisztviselőjének kellett aláírnia a kimenő levelet, ezzel felelősséget vállalva az abban foglaltakért, - előírta, hogy az előadó nevét is fel kell tüntetni a levélen. Ezzel lehetővé vált, hogy az illetékes vezető megkerülésével az érintett szervek előadói lépjenek érdemleges levelezésbe egymással, ami viszont egyszerűsítés helyett végül az ügyintézés áttekinthetetlenné válásához vezetett.

165 A Miniszterelnökséget illető intézkedések vagy tervezett változtatások kapcsolatban álltak a Gazdasági Főtanáccsal. Nagy Ferenc, mint a GF elnöke egyébként ritkán vett részt a Főtanács ülésein, helyettesítését a pénzügyminiszter látta el. A pénzügyi tárca vezetője azonban szovjetellenesnek, illetve nyugatbarátnak minősített megnyilatkozásai, állásfoglalásai miatt a Kommunista Párt megfélemlítő akcióinak volt kitéve. Ennek folytán a bővülő hatáskörű GF tényleges irányítása egyre inkább Vas Zoltán főtitkár, azaz a Kommunista Párt irányítása alá került. A Miniszterelnökséget illetően maga Nagy Ferenc vetette fel, hogy nincs megfelelő apparátusa arra, hogy a SZEB ellátásával, illetve a szovjet igények kielégítésével kapcsolatos fizetési kötelezettségeket megfelelően ellenőrizze, ezért javasolta, hogy a Jóvátételi Hivatalt és általában a gazdasági kérdésekkel foglalkozó hivatalokat vegye át a kormány elnökségétől a Pénzügyminisztérium. A Jóvátételi Hivatal azonban továbbra is a Miniszterelnökség alá tartozott azzal, hogy közvetlen irányítását jórészt a GF látta el.

166 162 Lásd [16] 165. sz.jkv. 39. napirendi pontját. 163 Lásd a [24] 173. sz. jkv. 31. napirendi pontját. 164 Lásd a [16] 165. sz. jkv. 2. napirendi pontját és jegyzetét. 165 Lásd e kötetben a [15] 164. sz.jkv. 10. és a [18] 167. sz.jkv. 3. napirendi pontját. 166 Lásd a [14] 163. sz. jkv. 5., és a [16] 165. sz. jkv. 2. napirendi pontját és jegyzetét.