Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
megállapított garanciák és kiváltságok teljes mértékben alkalmazandók mindazokra, akik önkéntesen hagyják el a Csehszlovákiának juttatott területeket. A II. rész „Politikai rendelkezések" című 2. cikkben a kisebbségvédelmi szakaszhoz Hood angol kiküldöttnek 62 Párizsban elhangzott javaslatára az alábbi új szakasz vétetett fel: Magyarország kötelezi magát továbbá arra, hogy a Magyarországon érvényben lévő jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk módjában semmi különbséget nem tesznek magyar állampolgárságú személyek között faji, nemi, nyelv- vagy vallásbeli alapon, személyi, vagyoni, üzleti, foglalkozási vagy pénzügyi érdekeik, státusuk, politikai és polgári jogaik vagy bármi más tekintetében. Ugyanezen fejezet 4. cikkelyében a csehek párizsi inszisztálására a Magyarországnak tilos az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát űző szervezetek ismertetésénél [sic] felvétetett a következő mondat: ideértve a revizionista propagandát. Ugyanezen fejezetben 5. szakaszként új cikkelyt iktattak be a 200 000 magyar kitelepítésére vonatkozó csehszlovák javaslat kérdésében: 63 5. szakasz. 1. Magyarország kétoldalú tárgyalásokat kezd Csehszlovákiával azon Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű lakosság problémáinak megoldására, amely nem kerül az 1946. február 27-én kötött népcsereegyezmény értelmében Magyarországon letelepítésre. 64 2. Ha a jelen szerződés érvénybe lépésétől számított hat hónapon belül nem kerülne megegyezésre sor, Csehszlovákiának joga lesz ezt a kérdést a Külügyminiszterek Tanácsa elé vinni és e Tanács segítségét kérni e kérdés végleges megoldásához. Ugyanezen fejezetbe egy új 11. szakasz iktattatott be. Ennek szövege a következő: 1. Magyarország a jelen Szerződés életbelépésétől számított 18 hónapon belül átadja Jugoszláviának és Csehszlovákiának az alábbi kategóriákba tartozó tárgyakat, amelyek Jugoszlávia és Csehszlovákia kulturális örökét képezik, és amelyek azokról a területekről származnak, és amelyek 1848. után a magyar állam vagy magyar közintézmények birtokába kerültek an62 Sámuel Hood vikomt (1901-) angol diplomata. 1945-tól 1947-ig delegált volt a Külügyminiszterek Tanácsa ülésein, 1946-ban részt vett a párizsi békeelőkészítő értekezleten. 1962-tól 1969-ig külügyminiszter-helyettes volt. 63 1946. október 12-én a párizsi békekonferencia plénuma elutasította Csehszlovákiának ezt az igényét. 64 A Békeszerződés II. részének 5. cikkében ez a pont ettől eltérően, a következőképpen hangzik: Magyarország kétoldalú tárgyalásba fog bocsátkozni Csehszlovákiával abból a célból, hogy rendezze azoknak a Csehszlovákiában lakóhellyel bíró magyar etnikai eredetű lakosoknak az ügyét, akik a lakosságcsere tárgyában 1946. évi február 27-én kelt Egyezmény rendelkezései értelmében nem fognak Magyarországba áttelepíttetni."
