Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
tartja tehát eredeti javaslatát, tekintet nélkül arra, hogy mennyit ígértek oda a hét és fél %-ból, ebből csökkentünk most le fizetésrendezés céljaira 5 %-ot. Akármilyen nehéz is a népjólétinek belenyugodni az OTBA-járuiékok eltörléséhez [sic!], de talán megmagyarázva, hogy a hozzájárulás folytán a szerény szolgáltatások a duplájára emelkednek, nem fog túlságosan nagy elégedetlenséget kelteni. Hiszen hangsúlyozni kell, hogy ez csak átmeneti állapot és később majd átveszi az állam az összes járulékokat [sic!]. Ha a termés megengedi, akkor ismét emelni fogják. Oda összpontosítjuk azt a keveset, ahol a legjobban kell. A Szovjetunióban a gyárak kategóriákba voltak beosztva. A fontos gyár mindég közvetlen szomszédja volt a nem fontos gyárnak, s ezzel kiegészítették egymást. Még nem vagyunk kívül a forint veszélyzónáján. Mindenki a maga dolgozói előtt magyarázza meg a helyzetet. Ezeknek a megállapításoknak összességével dolgozzon ki a pénzügyminiszter egy olyan javaslatot, hogy a deficit, vagyis a fedezetlen kiadás összege ne legyen több mint 2 millió, viszont az összes kifizetéseket vegye tekintetbe. Minden további nélkül hozzájárul a földmívelésügyi miniszter javaslatához, hogy a megüresedett állásokat csak 50 %-ban töltsék be. A nyugalmi idő alatt lehetetlen egy újabb B-lista végrehajtása. A fizetésemelés azonban csak február 1-el kezdődjék. - A felsorolt megtakarítási források igénybevételével plusz 2 millió forint újabb deficittel a következő minisztertanács elé hozza be a pénzügyminiszter átdolgozott javaslatát, úgy rendezve azt, hogy ebbe beleférjen. [Rácz] Pénzügyminiszter: a pedagógusok kérdésével foglalkoznunk kell, a dolog annyira el van mérgesedve. Minisztertanács a közszolgálati alkalmazottak fizetésének a pénzügyminiszter által tervezett keretekben való felemeléséhez elvileg hozzájárult. Utasította a pénzügyminisztert, hogy a Rákosi Mátyás államminiszter felszólalásában említett források figyelembevételével dolgozzon ki részletes javaslatot a fizetés-felemelés különbözeti összegének fedezetére; ennek folytán a minisztériumok részére pótlékolt 7 és fél % összeget 2 és fél %-ra szállítsa le, továbbá dolgozzon ki tervezetet a tisztviselői létszám stabilitására. Az OTB A-j áruiékokat illetőleg is magáévá tette a csökkentett járulék fizetésére való álláspontot. A fizetésemelés kezdő időpontja 1947. február hó 1. A részletes javaslat a következő minisztertanácson előterjesztendő. 38 38 AGF érdemben csak a jelen minisztertanácsi ülés után foglalkozott a kérdéssel. Kitért a Posta- és a MAV-alkalmazottak fizetésének arányosítására is, az OTBA-költség állami átvállalásának módosítására és a tanügyi alkalmazottak fizetés- és státuszrendezésének időközben eló'térbe került kérdésére. így tudomásul vette a pénzügyminiszter bejelentését, hogy a minisztertanács elvben elfogadta a közalkalmazottak illetményjavítására vonatkozó terveket, s mindenekelőtt a fizetésemelés költségkihatásait elemezve a következő határozatot hozta: „AXV-VTII. f. o-ba tartozó közigazgatási alkalmazottak fizetésjavításának költsége havi 2,3, a Posta- és a MAV-alkalmazottak fizetésének arányosítása 0,3, az ellátási díjaknak 70 %-ra való felemelése
