Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát az italmérési jövedékről szóló 1921:IV. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, [Gerő] közlekedésügyi miniszter, [Molnár] népjóléti miniszter, [Rajk] belügyminiszter kérik előzetesen velük letárgyalni a kérdést. [Nagy] Miniszterelnök: utaljuk akkor Gazdasági Főtanács elé. Minisztertanács az előterjesztés előzetes megvizsgálás és véleményezés végett a Gazdasági Főtanács elé utalta. 39 1,2, a 2,5 %-os OTBA-költség átvállalása pedig 1,75 millió Ft, a tervezet megvalósítása tehát összesen 5 550 000,- forint költségtöbblettel járna. A mellékjárandóságokra engedélyezett összegek február 1-tól foganatosítandó redukálásával havi 3, az OTBA-költség átvállalásának április l-re való halasztásával pedig 0,6, összesen tehát 3,6 millió forint havi megtakarítás várható, aminek következtében a fizetésjavítási tervezet megvalósulásával járó költség havi 1,95 millió Ft-ra csökkenne. A fenti megtakarítások figyelembevételével a Gazdasági Főtanács a pénzügyminiszter által előterjesztett fizetés- és nyugdíjjavító, valamint a Posta- és MAV-alkalmazottak fizetését arányosító rendelkezések folyó évi február hó 1-től való hatálybaléptetéséhez hozzájárul azzal, hogy az OTBA-költségek átvállalására vonatkozó rendelkezések csupán f. évi április hó 1-tól kezdődően léptethetők hatályba, a mellékjárandóságokra pedig február hó 1-tól kezdve 3 millió Ft-tal kevesebb összeg folyósítható. A tanügyi alkalmazottak fizetés- és státusrendezés iránt előterjesztett igényeit a Főtanács a fentiek értelmében foganatosított fizetésjavításra való tekintettel - amely a tanerőkre is vonatkozik - egyelőre nem találja teljesíthetőnek, de az indokolt igények később történő mérlegelésétől nem zárkózik el." (MOL XIX-A-10. Stab. XXVIII. 1947. január 21., 27. pont.) Lásd még e kötetben a [11] 160. sz. jkv. [25] napirendi pontját. 39 A 122 500/1946. XV. sz. előterjesztés elsősorban az italmérési jövedékről szóló 1921: IV. tc.-nek a szeszesitalok kimérésével, kismértékbeni árusításával, valamint az égetett szeszesitalok nagybani eladásával kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsítésére tett javaslatot, amennyiben az ilyen ügyeket a pénzügyőri felügyelőségek hatáskörébe tervezte átutalni. A törvény olyan értelmű kiegészítését javasolta, hogy nem adható italmérési engedély annak, akit a népbíróság elé utalt bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. Egyébként általában liberalizálni kívánta az alkalmi italmérési engedélyek kiadását, de a kereskedők, szeszesital-készítő adófizető iparosok szakmai érdekeit is védelmezni törekedett. Kedvezményeket kívánt adni italmérésre a vendéglői üzletek szakképzett létesítőinek, a nemzeti és hadigondozottaknak, a szociális szempontból támogatásra szorulóknak. Az 1921: IV. tc. előírásával szemben javasolta, hogy azok is kaphassanak italmérési engedélyt, akik az elmúlt 20 évben nem voltak folyamatosan magyar állampolgárok, ugyanakkor javasolta megszüntetni azok engedélyét, akik át-, vagy kitelepülés folytán magyar állampolgárságukat elvesztették. Módosítani javasolta az italmérés helyének áthelyezésével (iskolára, templomra tekintettel), az engedélyes utódjának életkorával (24 év helyett 20 év), valamint az italmérés megszüntetésével kapcsolatos előírásokat. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. A GF elfogadta a tervezetet, s felkérte egyben a pénzügyminisztert, foglalkozzék azzal a kérdéssel, miként lehetne a közületeknek az italméréssel kapcsolatban nagyobb jövedelmet biztosítani. (MOL XIX-A-10. Stab. XXVIII. 1947. január 21., 27., 22. pont.) Lásd még e kötetben a [19] 168. sz. jkv. [18] napirendi pontját.
