Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
nőhöz hasonló felfogású és felkészültségű, de taktikusabb, hajlékonyabb szakember került a Pénzügyminisztérium élére. 124 A Kommunista Párttal szemben egyre bátrabban fellépő Gyöngyösi János külügyminiszter, aki a békeszerződés aláírása alkalmából köszönetét fejezte ki támogatásukért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterének, ugyanakkor Molotov szovjet külügyminiszterhez írt levelében sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a Szovjetunió Magyarország törekvéseit nem támogatta, illetve mivel ismételten vitába szállt a kommunista miniszterekkel, 1947. május 31-én kénytelen volt lemondani tisztségéről. 125 A tárca vezetésére Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszter kapott megbízást. Figyelemre méltó, hogy a tizennégy szaktárcából, a miniszterelnökkel és az államminiszterekkel együtt tizennyolc miniszterből álló kormány valamennyi kisgazdapárti miniszterének személyében változás állt be 1946. november 22. és 1947. május 31. között. A kisgazdapárti minisztereken kívül csak a Nemzeti Parasztpárt miniszterének személyében történt változás. Egyébként is a személycserék jelentős része a baloldal erősödését jelentette. 126 A kormány összetételének változásait áttekintve külön kell szólnunk a miniszterelnök sorsának alakulásáról. Nagy Ferenc már a kormány átalakításakor, 1946. november 20-án, az új miniszterek kijelölésével kapcsolatos jogának szovjet részről történt kétségbevonása alkalmával bejelentette lemondási szándékát, 127 majd 1947. február 11-én, az „összeesküvési ügy" parlamenti bizottság útján történő kivizsgálására Kovács István által tett javaslat visszavonásakor, 128 illetve február 27-én, Kovács Béla letartóztatásakor is le akart mondani, végül 1947. március 11-én, a Baloldali Blokknak adott engedmények után is bejelentette Tildy Zoltán köztársasági elnöknek, hogy leköszön minden állami és pártfunkciójáról. 129 Ezek a nyilatkozatok azonban - bár komolyságukat nem vonhatjuk kétségbe - nem a tényleges távozás szándékát, hanem a talpon maradás, mindenekelőtt a Nagy Ferenc-féle politika erkölcsi tisztaságának a védelmét szolgálták. A munkáspártoknak tett engedmények ellenére távolról sem jelentették azt, hogy Nagy Ferenc elismerte volna politikája megbukását. Az amerikai és más nyugati politikai és gazdasági tényezők továbbra is rá, illetve irányzatára számítot124 Nyárádi Miklós (1905-1976) részt vett az ellenállási mozgalomban, 1945-től volt a Kisgazdapárt tagja. 1946 áprilisától 1947 márciusáig a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 1947 márciusától 1948 decemberéig pénzügyminiszter. Mint miniszter, hivatalos külföldi útjáról nem tért haza. Bővebben lásd NF MT. JKV. 1946, Bevezetés 24-25. 125 Személyi adatait lásd TZ MT. JKV., 12. és 71. p., továbbá NF MT. JKV. 1946, Bevezetés 13. p. Az említett levelekről lásd: FÜLÖP, [1994], 186. És 193. 126 Meg kell itt említeni, hogy Nagy Ferenc 1946. november 20-a előtti kormányában öt alkalommal került sor minisztercserére. Ezek közül négy kisgazdapárti és csak egy kommunista párti (Nagy Imre és Rajk László) miniszter személyét érintette. 127 Lásd e kötet [1] 150. sz. jkv. 1. napirendi pontját és jegyzetét. 128 Lásd a [13] 162. sz. jkv. [1] napirendi pontját és jegyzeteit. 129 Lásd a [18] 167. sz.jkv. 1. napirendi pontját.
