Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
mindazoknak kell fizetni a karácsonyi segélyt, akik december hónapban, bármily rövid időn keresztül is, munkát teljesítettek. Ez annyit jelentett, hogy ha valaki pl. december 23-án munkába állt, a karácsonyi segélyre jogosulttá vált, s ha másnap elhagyta munkahelyét, egy napi munka után a munkabérén felül karácsonyi segélyt kapott. Minthogy a munkák nagy része december l-e után indult meg, a karácsonyi segélyek összege előreláthatólag a kétmillió forintot meghaladja. Ebben szerepet játszik az a körülmény is, hogy több közület turnusokban foglalkoztatott munkásokat és így sokkal több munkásnak kellett karácsonyi segélyt fizetnie, mint amekkora létszámkeret engedélyezve volt. (Pl. Me[ző]túr egyik munkájára 50 munkást engedélyeztem, a város azonban, hogy több munkanélkülinek adjon kenyeret, hetenként felváltva, összesen 200 munkást foglalkoztatott, tehát 50 ember helyett 200-nak kellett karácsonyi segélyt fizetnie.) Iparkodtam a karácsonyi segélyeket a munkáltató közületekre és ármentesítő társulatokra áthárítani, tekintettel arra, hogy munkájuk nekik hajt hasznot. Az ármentesítő társulatok - minthogy az ártéri járulékok csak igen kis mértékben folynak be, - karácsonyi segélyek kifizetését nem vállalhatták, a belügyminiszter úr pedig azon a címen, hogy a munkáltató a vezetésem alatt álló minisztérium, táviratilag eltiltotta a közületeknél a karácsonyi segélyek kifizetését a háztartási pénzekből. A karácsonyi segélyre és a munkabéremelésekre, valamint 6% családpénztárijárulékra a munkák megszervezésekor nem számíthattam. A közmunkaváltság bevételeinek figyelembevételével szerveztem meg a közmunkákat és állapítottam meg azok tartamát, valamint a munkáslétszámot. A munkabér-különbözet és a családpénztári járulék kifizetését vállaltam a karácsonyi segélyeket azonban csak az ellátmány, illetve kölcsön terhére tudtam kifizettetni, ami egyet jelent a munkaidő megrövidülésével. Ezért a közmunkák egy része december végével, más része pedig január közepén megszűnik. Az ellátmányok a munkát végrehajtó közületeknél és intézményeknél rendelkezésre állottak, ezért a karácsonyi segélyeket már decemberben kifizettettem. Semmi változást nem jelentett volna, ha csak januárban fizettetek, mert januárban is csak a fenti konstrukcióban tudtam volna a segélyeket fedezni. 103 Mielőtt rátérnék a jövő kérdéseire, a közmunkaváltság sokat bolygatott és támadott helyzetét kívánom röviden megvilágítani. A költségvetésben az „Újjáépítési Közmunkaváltság-Alap 104 bevételeit az 1946-47 költségvetési évre 94 millió forintban irányoztam elő. A költség103 A karácsonyi segélyekről lásd e kötetben a [2] 151. jkv. 1., a [3] 152. sz. jkv. 58. és a [6] 155. sz. jkv. 1. napirendi pontját. 104 Az Újjáépítési Közmunkaváltság Alap létesítéséről az újjáépítési közmunka-kötelezettség szabályozásáról szóló 4000/1945. ME sz. r. (MK június 28., 63. sz.) 17. §-a, és a 9000/1945. ME sz. r., (MK október 6., 145. sz.) intézkedett. Lásd: DMB MT. JKV., a 35. sz. jkv. 2. és az 58. sz. jkv [28] napirendi pontját, valamint ennek d) mellékletét. A rendelet módosításáról lásd a 11 310/ 1946. ME sz. r.-et, MK október 2., 224. sz.
