Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
vetésben a kiadási tételek is pontosan fel vannak tüntetve. Ennek ellenére a legkülönbözőbb támadások érnek a bevételek felhasználása tekintetében. Éppen ezért a Gazdasági Főtanácsot, ezen keresztül a kormányt is tájékoztatni kívánom a stabilizációs közmunkaváltság bevételeiről és felhasználásáról. Ezzel - úgy vélem - egyszer, s mindenkorra megszüntetem egyrészt a bizalmatlanságot, másrészt a túlzott optimizmust a közmunkaváltságot illetőleg. 1946. augusztus 1-től december 21-ig a közmunkaváltság-alap összes bevétele 29 390 652 forint volt. Ebből Budapest székesfővárosban 11 257 943 forint, a rendelkezésem alatt álló 189 500 sz. postatakarékpénztári csekkszámlára pedig 15 602 432 forint folyt be. A városok, és községek által közvetlenül felhasználtatott újjáépítésre 1 131 857 forint, a városok és községek által levont kezelési költségek 1 398 420 forintot tesznek ki. Augusztus 1-én az „Újjáépítési Közmunkaváltság-Alap" pénzkészlete 105,38 forint volt. A fent említett bevételekkel szemben a kiadás az alábbi részletezés szerint 28 944 687 forintot tett ki, tehát december 21-én az Alap egyenlege 446 069 forint volt. Az időközben történt kiutalások után, december végén számlakövetelés úgyszólván nincsen. Akiadások tekintetében Budapest székesfőváros 11 257 943 forint ellátmányt épület-helyreállításokra és építkezésekre, romeltakarításra és a munkanélküliek foglalkoztatására, továbbá kismértékű adminisztrációjának kiadásaira használja fel. Központi kezelésben a munkanélküliség enyhítésére december 21-ig 8 226 286 forintot, a B-listások átképző és kiképző tanfolyamainak költségeire 124 340 forintot, a vármegyék, községek, stb. egyes középületeinek újjáépítésére és ezzel a munkanélküliség enyhítésére 1426 821 forintot (legnagyobb részében közvetlen felhasználásra átengedett összeget) fordítottam. A fentiekből kitűnőleg a 28 944 687 forint kiadásból 21 035 391 forintot fordítottam közvetlenül a munkanélküliség enyhítésére. Ha ehhez hozzászámítom, hogy a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények helyreállítására 407 600 forintot - iskolák és egyéb közművelődési épületek helyreállítására 1 275 800 forintot, templomok és egyéb vallási célú épületek helyreállítására 646 200 forintot, lakóházak és gazdasági épületek helyreállítására 642 312 forintot, más jóléti, kulturális és egyéb közcélú épületek helyreállítására 526 590 forintot, összesen 3 498 502 forintot fordítottam és ezzel főleg az építőipari munkanélküliséget enyhítettem, akkor a valóságos helyzet az, hogy az elmúlt öt hónap alatt 24 533 894 forint fordíttatott a munkanélküliség levezetésére. Ebből az összegből kb. 80 % munkabérek címén került kifizetésre. A bevétel és az eddig részletezett kiadás közötti 4 410 793 forintból személyi járandóságokra 119 415 forintot, dologi kiadásokra 169 582 forintot, kiküldetési és átköltözködési költségekre 52 579 forintot,jogszabálykészítés költségeire 20 000 forintot, országos munkaerő-kataszter összeállításának költségeire 239 889 forintot, a közmunka kötelezettek összeírására 114 449
