Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

mény a Kommunista Párt számára sem hozta meg a kívánt eredményt. A politikai hatalom sorsa eldöntetlen maradt, a Kisgazdapárt nem bomlott fel, tömegbefolyását nem vesztette el. A pártból kivált baloldali érzelmű tagok nem a Kommunista Párthoz, hanem elsősorban a Parasztpárthoz vagy a Szociáldemokrata Párthoz csatlakoztak, a pártvezetés túlzott engedékenysége miatt távozók pedig új pártokba tömörültek. A Kisgazdapártnak továbbra is sikerült megállnia a maga lábán, sőt helyzete március-április folyamán konszolidálódni kezdett, kiállt a magántulajdon és a piacgazdaság intézményrendszerének védelme mellett. A kormányzat egyébként jórészt alapul vette a pártközi értekezlet határozatait, annak nyilvánosságra hozott pontjaival kapcsolatban a következő hónapokban többnyire meghozta a szükséges döntéseket. Már a pártközi megbeszélésekkel párhuzamosan tárgyalt a szövetkezeti törvényről és az egységes szövetkezeti központról.

105 Intézkedtek a földreformmal kapcsolatos telekkönyvi munkák meggyorsításáról, és megtörtént egyes mezőgazdasági cikkek árának felszabadítása.

106 Az egységes állami tankönyvek kiadásáról, főként annak pénzügyi vonatkozásairól két alkalommal tárgyalt a kormány,

107 a fakultatív hitoktatásról azonban a minisztertanács nem tárgyalt, csupán az új kultuszminiszter, Ortutay Gyula nyilatkozott bevezetéséről, s meg is kezdte annak előkészítését. A szülők és a diákok heves ellenállása miatt azonban ez a kérdés egyelőre lekerült a napirendről.

108 A Kommunista Párt május végén kierőszakolta a bankok ellenőrzéséről szóló rendelet keresztülvitelét, bár erről a pártközi megállapodás nem szólt, és nem csupán a Kisgazdapárt, de az SZDP is hevesen ellenezte.

109 Mindenesetre ez a rendelkezés már - a beruházások finanszírozására hivatott tervbank felállítására vonatkozó igényével együtt -, kifejezetten a hároméves terv jogi-intézményi hátterének megteremtését szolgálta. Jellemző módon azonban magáról a hároméves tervről a minisztertanács ülésén csak egy alkalommal, Rákosi Mátyás napirenden kívüli felszólalása nyomán folytattak rövid vitát.

110 Ennek előkészítése mindvégig pártközi egyeztetéseken folyt, ahol a Kommunista Párt könnyebben tudta érvényesíteni akaratát a Kisgazdapárttal szemben, amelynek többsége csak a gazdasági élet korlátozott irányításának szükségességét ismerte el. Közben, 1947. május 9-én az MKP már a nagybankok államosításának kérdését is felvetette, s azzal rögtön a nyilvánosság elé is lépett. A koalícióban részes többi párt azonban ezt a lépést a kapitalizmus, a polgári társadalom elleni döntő támadásként értékelte, s kezdetben egyöntetűen ellene 105 Lásd a [17] 166. sz.jkv. [60] és a [18] 167. sz.jkv. 25. 106 Lásd a [27] 176. sz. jkv. 57., illetve a [28] 177. sz. jkv. [1] napirendi pontját. 107 Lásd a [24] 173. sz. jkv. [69] és a [26] 175. sz. jkv. 44. napirendi pontját. 108 MÉSZÁROS, 1989,66-88. 109

PÁRTKÖZI ÉRT., 125. dokumentum D pontja és 10. jegyzete. Lásd a [27] 176. sz. jkv. 70. és a [30] 179. sz. jkv. [40] napirendi pontját, és ez utóbbi jegyzetét. 110 Lásd a [24] 173. sz.jkv. 2. napirendi pontját és jegyzetét.