Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

voltak. Balogh István a Kisgazdapárt nevében leszögezte, hogy a bankok államosításába nem mennek bele, nem csak azért, mert a párt a magántulajdon alapján áll, hanem azért sem, mert szüksége van az országnak a nagybankok külföldi gazdasági összeköttetéseire. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak külföldi kölcsönre van szüksége.

111 Akibontakozott vitát a Kommunista Párt tömegmozgalmak szervezésével igyekezett befolyásolni. E megmozdulások hatására a Szociáldemokrata Párt a kommunista javaslaton is túlmutató álláspontra helyezkedett, s a hitelszervezet teljes államosításának programba vételét indítványozta.

112 A Parasztpárt - hosszas hallgatás után - szintén bejelentette, hogy támogatja a hitelélet államosítását.

113 A koalíciós kormányban részes pártok közül egyedül a Kisgazdapárt tartott ki egy darabig amellett, hogy a magyar gazdasági életet nyugati kölcsön igénybevételével kell és lehet szanálni. A Kisgazdapárt egységfrontját azonban váratlanul megbontotta a Kommunista Párthoz közelálló Dinnyés Lajos Cegléden tartott beszédében, aki - feltehetőleg értesülve a Magyar Közösség ügyében tervezett újabb vádemelési tervekről - kijelentette, hogy a „földreform megvalósította a demokráciát, meg kell valósítanunk a nagybankok államosítását" is.

114 A lemondott, illetve lemondatott Nagy Ferenc után Dinynyés Lajos kapott megbízást az új kormány vezetésére, s az ő miniszterelnöksége idején került előterjesztésre a hároméves terv, valamint a bankok államosításával kapcsolatos törvényjavaslat.

115 A kormány és az ország így fokozatosan megindult a Kommunista Párt által képviselt szocialista arculatú népi demokrácia kialakítása felé. A kormány működése A kormány és a vezető tisztviselői kar átalakulása A belpolitikai élet jelentős eseményei voltak a személyi változások, így elsősorban természetesen a kormány összetételének módosulásai, a miniszterek cseréi, mivel ezek többnyire az adott tárca s a minisztertanács politikai, szakmai vezetését is befolyásolták. Ezért az ilyen változásokhoz a koalíciós pártok, a minisztertanács, és a Magyar Köztársaság elnökének egyetértésén túl a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, azaz a szovjet kormány előzetes hozzájárulására is szükség volt. 1946. november 21-én három miniszter kinevezésére került sor. Ez azért is emlékezetes eseménnyé vált, mert a Kisgazdapártnak, pontosabban Nagy Ferencnek a koalíciós válság idején talán 111 Szabadság, 1947. május 12. és Hírlap, 1947. május 15. 112 Népszava, 1947. május 24. 113 Szabad Szó, 1947. május 24. 114 Szabad Nép, 1947. május 29. 115

Lásd DL MT. JKV., [3] 183. sz. jkv. 5. napirendi pontját és a) mellékletét, valamint az 1947: XVII. tc.-t, illetve a [11] 191. sz. jkv. [28] napirendi pontját és az 1947: XXX: tc-t.