Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

Károly, Valentiny Ágoston, Pozsgai Gyula, Györki Imre 1946. december 8-án a Szociáldemokrata Párt vezetó'ségéhez eljuttatott memorandumukban bí­rálták a párt 1945 utáni politikáját, elsó'sorban a Kommunista Párttal való együttműködését. A szovjet orientáció helyett a semlegességen alapuló kül­politika követését sürgették, helytelenítették az államosításokat s a kormány több intézkedését, továbbá hangsúlyozták, hogy a kommunistákkal kialakí­tott egységfront gyengítette a Szociáldemokrata Párt önállóságát. A politikai vonal átalakítása érdekében személyi változásokat kívántak végrehajtani a párt vezetésében. A Szociáldemokrata Párt vezetősége december 14-én tar­tott ülésén, majd a december 20-ára összehívott pártválasztmány többsége a baloldal nyomására elutasította a memorandumban foglaltakat. Peyer Károly és társai fellépését természetesen elítélte a párt 1947. január 31.­február 3. között tartott XXXV. Kongresszusa is. 96 A Kisgazdapárt és a Parasztpárt, illetve a Szociáldemokrata Párt közötti együttműködés fellazítása, sőt felszámolása mellett a Kommunista Párt ál­landó nyomás alatt tartotta a kisgazda pártvezetést, amely - a Szovjetunió által megkívánt - koalíciós kormány fennmaradása érdekében lépésről lé­pésre helyt adott a baloldal kívánságainak. Egy korábbi megállapodás alap­ján viszonylag simán elfogadta a három nehézipari vállalat állami kezelésbe vételét. 97 Ezt követően Nagy Ferenc 1946. december 3-án tíz pontba foglalt programnyilatkozatot tett közzé. Ebben a párt hozzájárult a nagybankok állami ellenőrzéséhez, s a Kommunista Párt általjavasolt, egy vagy három évre szóló, gazdasági terv kidolgozásához, felszólította a párt tagjait, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Sulyok Dezső ellenzéki Szabadság Pártjának tagjaival, bírálta az egyházak konzervativizmusát, szükségesnek tartotta a magas jövedelmek mérséklését, a megengedettnél nagyobb hozamra törekvő tőkés vállalatok felelősségre vonását, fellépett az árdrágítók ellen, a költe­kező életmód korlátozása érdekében, egyben az új gazdák gazdasági helyze­tének rendezését követelte. 98 Valójában, a kisgazda felsővezetés - anélkül, h°gy e gy percig is lemondott volna céljairól: a magyar társadalom polgári jellegű konszolidálásáról, a munkásosztály és az MKP gazdasági és politikai befolyásának visszaszorításáról - átmenetileg megpróbálta békés úton ren­dezni a belpolitikai ellentéteket. Az 1946. szeptember végén kezdődött belpolitikai válság így elhúzódott az úgynevezett összeesküvési ügy leleplezéséig, azaz a Kisgazdapárt elleni kom­munista hadjárat más feltételek melletti és más eszközökkel való folytatá­sának kezdetéig. A biztonsági szervek által felfedezett illegális szervezetek tagjai egykori horthysta katonatisztek és politikusok voltak. Nem volt egységes program­juk sem. Szélsőségesebb részük nem ismerte el az 1945. évi választásokat, 96 Népszava 1946., december 15., és december 21., valamint PIL 283. f. 2. cs. 3. ö. e., továb­bá SIMON, 2006, 97 Lásd [1] 150. sz. jkv. [46] napirendi pontját. 98 Kis Újság 1946. december 5.

Next

/
Thumbnails
Contents