Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
Károly, Valentiny Ágoston, Pozsgai Gyula, Györki Imre 1946. december 8-án a Szociáldemokrata Párt vezetó'ségéhez eljuttatott memorandumukban bírálták a párt 1945 utáni politikáját, elsó'sorban a Kommunista Párttal való együttműködését. A szovjet orientáció helyett a semlegességen alapuló külpolitika követését sürgették, helytelenítették az államosításokat s a kormány több intézkedését, továbbá hangsúlyozták, hogy a kommunistákkal kialakított egységfront gyengítette a Szociáldemokrata Párt önállóságát. A politikai vonal átalakítása érdekében személyi változásokat kívántak végrehajtani a párt vezetésében. A Szociáldemokrata Párt vezetősége december 14-én tartott ülésén, majd a december 20-ára összehívott pártválasztmány többsége a baloldal nyomására elutasította a memorandumban foglaltakat. Peyer Károly és társai fellépését természetesen elítélte a párt 1947. január 31.február 3. között tartott XXXV. Kongresszusa is. 96 A Kisgazdapárt és a Parasztpárt, illetve a Szociáldemokrata Párt közötti együttműködés fellazítása, sőt felszámolása mellett a Kommunista Párt állandó nyomás alatt tartotta a kisgazda pártvezetést, amely - a Szovjetunió által megkívánt - koalíciós kormány fennmaradása érdekében lépésről lépésre helyt adott a baloldal kívánságainak. Egy korábbi megállapodás alapján viszonylag simán elfogadta a három nehézipari vállalat állami kezelésbe vételét. 97 Ezt követően Nagy Ferenc 1946. december 3-án tíz pontba foglalt programnyilatkozatot tett közzé. Ebben a párt hozzájárult a nagybankok állami ellenőrzéséhez, s a Kommunista Párt általjavasolt, egy vagy három évre szóló, gazdasági terv kidolgozásához, felszólította a párt tagjait, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Sulyok Dezső ellenzéki Szabadság Pártjának tagjaival, bírálta az egyházak konzervativizmusát, szükségesnek tartotta a magas jövedelmek mérséklését, a megengedettnél nagyobb hozamra törekvő tőkés vállalatok felelősségre vonását, fellépett az árdrágítók ellen, a költekező életmód korlátozása érdekében, egyben az új gazdák gazdasági helyzetének rendezését követelte. 98 Valójában, a kisgazda felsővezetés - anélkül, h°gy e gy percig is lemondott volna céljairól: a magyar társadalom polgári jellegű konszolidálásáról, a munkásosztály és az MKP gazdasági és politikai befolyásának visszaszorításáról - átmenetileg megpróbálta békés úton rendezni a belpolitikai ellentéteket. Az 1946. szeptember végén kezdődött belpolitikai válság így elhúzódott az úgynevezett összeesküvési ügy leleplezéséig, azaz a Kisgazdapárt elleni kommunista hadjárat más feltételek melletti és más eszközökkel való folytatásának kezdetéig. A biztonsági szervek által felfedezett illegális szervezetek tagjai egykori horthysta katonatisztek és politikusok voltak. Nem volt egységes programjuk sem. Szélsőségesebb részük nem ismerte el az 1945. évi választásokat, 96 Népszava 1946., december 15., és december 21., valamint PIL 283. f. 2. cs. 3. ö. e., továbbá SIMON, 2006, 97 Lásd [1] 150. sz. jkv. [46] napirendi pontját. 98 Kis Újság 1946. december 5.
