Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

A pártok, politikai erőviszonyok A kormány átalakítására, Nagy Ferenc újabb összetételű kormányának létrehozására súlyos politikai válság idején került sor. A Kisgazdapárt az ország legnagyobb politikai szervezetéhez méltó módon igyekezett minden tekintetben eljárni, de - Moszkva elvárásait is több tekintetben túlteljesítve fokozatosan a legeró'szakosabb párt vette át a politikai élet irányítását. A Magyar Kommunista Párt 1946. szeptember 28. és október 1-je között tartott III. Kongresszusa célul tűzte ki a szocializmushoz vezetó' népi demokrácia polgárháború nélküli mielőbbi megvalósítását.

92 Ennek érdekében egy sor határozatot hozott az ország lakosságának túlnyomó részét kitevő parasztság megnyugtatása, megnyerése, a Kisgazdapárttól való elhódítása érdekében. Ugyanekkor éles támadást indított koalíciós kormányzati partnere, a polgári politikai irányzatot is képviselő Kisgazdapárt ellen. „A Kisgazdapárt - olvasható a kongresszusnak a magyar néphez intézett felhívásában - a népi demokrácia ellenségének szolgálatába szegődött, bomlasztja a kormányzat egységét, bénítja a törvényhozás munkáját, megnehezíti a közéletet.

93 A Baloldali Blokk Végrehajtó Bizottsága által megfogalmazott követelések és a Kisgazdapárt erre adott válaszának megvitatása során az egyes konkrét kérdésekben (árleszállítás, szövetkezeti törvény, malmok ellenőrzése, stb.) sikerült is nagyjából megállapodásra jutni. A leglényegesebb kérdésben, a politikai helyzet megítélésében azonban álláspontjuk nem közeledett, mint ahogyan nem is közelíthetett egymáshoz. A Kommunista Párt a Kisgazdapárt egy részét továbbra is a reakciós politikai irányzat támogatásával vádolta - a Kisgazdapárt viszont állította, hogy a Kommunista Párt az állampolgároknak a választások alkalmával nyilvánított állásfoglalásával szemben az ország bolsevizálására törekszik.

94 A Kommunista Párt a Baloldali Blokkhoz tartozó Parasztpártban és Szociáldemokrata Pártban is fellépett a politikai célkitűzéseivel szemben jelentkezett nézetek, szervezkedések ellen. Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt alelnöke és Kovács Béla, a Kisgazdapárt főtitkára 1946 őszén tárgyalásokat folytatott a két párt együttműködéséről, azzal a céllal, hogy megbontva a Baloldali Blokkot, a két munkáspárttal szemben egy nagy, egységes paraszti pártot hoznak létre. A Kommunista Párt, főleg Erdei Ferenc, Darvas József és Veres Péter útján elérte, hogy a Parasztpárt előbb az 1946. november 2-3-i nagyválasztmányán, majd decemberben kiadott állásfoglalásában elutasította ezt a tervet.

95 Ugyancsak a Kommunista Párt nyomására szállt szembe a Szociáldemokrata Párt kisebbségét jelentő baloldala azzal a reális lehetőséggel, hogy Peyer Károly és társai fellépése nyomán a Szociáldemokrata Párt felmondja a kommunistákkal kötött szövetséget, s összefogjon a Kisgazdapárttal. Peyer 92 LÁSD NF MT. JKV. 1946, Bevezetés 69-70., MKP-SZDP HAT. 1945-1948. 93 MKP-SZDP HAT. 1945-1948., 264. 94 PARTKÖZI ÉRT., 292-326. 95 VIDA, 1976