Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
nagyobb, az iskolatakarító kétszer akkora járandóságban részesül, mint a kezdő állami tanítói fizetés, nem lehet tehát kitenni a tanítóságot annak, hogy mindenkinél alacsonyabb életszínvonalat legyen kénytelen elfoglalni. Ilyen életszínvonalon egyébként sem tudna megfelelni feladatának, mert a korral haladni nem tudó, magát tovább nem képező, elkeseredett lelkű tanító hivatásának nem felelhet meg. e) A bányatelepüléseken működő tanítóság különösen nehéz feladatkört lát el. Ezeken a településeken különböző országrészről származó, szülőföldjüktől már elszakadt, új életformát vállaló emberek élnek együtt. Ez az embercsoport hajlamosabb a kritikára, és nevelőivel szemben is különleges igényeket támaszt. Amelyik tanító ezen a nehéz területen eredményt tud elérni, megérdemli, hogy legalább úgy fizessék, mint a többi bányaalkalmazottat. 2. Állami kezelésbevétel esetében a volt iskolafenntartó minden államosítás alkalmával továbbra is vállalta az ún. dologi kiadásokat, vagyis az iskolaépület és tanítói lakások fenntartását, tatarozását, fűtést, világítást, irodai költségeket és takarítást. Ezen kívül a volt iskolafenntartó anyagi erejének megfelelően hozzájárult a tanító járandóságainak fizetéséhez is. Ettől az állandóan követett gyakorlattól a múltban akkor sem tértek el, ha az állam valamely üzemének iskoláját tették állami iskolává. Ilyen esetben is az iskola dologi kiadásai az üzem költségvetését terhelték. Ettől az állandóan és következetesen követett gyakorlattól a bányaiskolák államosítása kapcsán sem lehet eltérni az alábbi megfontolások alapján: a) A bányaiskolák bányatelepüléseken vannak, ahol a bányaüzemek alkalmazottai között mindenfajta iparos van. A bányaüzemek tehát a helyreállításokat, tatarozásokat, javításokat és pótlásokat csekély kiadással könynyen teljesíthetik. Annál nehezebb lenne azonban ezeknek a munkálatoknak elvégzése akkor, ha az iskola igazgatóságának kellene gondoskodni megfelelő iparos felkutatásáról, és az állampénztárnak kellene azt megfizetni. Ilyen esetben ugyanis az iskola igazgatója vagy nem önálló iparossal végeztetné csak el a munkát, hanem a bánya alkalmazottjával „feketén", ami szabályellenes, vagy pedig más községből hozhatna csak át iparost, ami legalább kétszer annyi költség. Amíg tehát az állam egyrészről üzemén keresztül észre alig vehető költségekkel tudja fenntartani a szóbanlevő iskolákat, addig a minisztériumon keresztül kétszer, háromszor annyi költségbe kerülne az iskola fenntartása, mint más hasonló iskoláé. Ilyen kétszeres, háromszoros összeget pedig nem áll módomban egy iskolának adni, mert az iskolák fenntartását csupán az egyenlő elbánás elvének szem előtt tartásával biztosíthatom. b) Az iskola takarítása csupán a bánya emberei által végezhető el. A bányatelepeken - értesülésem szerint - az iskolatakarító napszámos fizetése 200-300 Ft között van, és ehhez járul még az ingyen lakás, fűtés, világítás, vételezés és bányatárspénztári tagság. A véglegesített iskolai altiszt fizetése
