Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
pedig az állami rendszerű VI., ¡11. V. fizetési osztályig emelkedik. Ezek a jövedelmek - hangsúlyozom - nem különlegesen megszabott jövedelmek, hanem a helyben szokásos jövedelemnek felelnek meg. Ugyanis a bányatelepeken magasabb az életszínvonal, nagyobb a drágaság, a munkavállalók tehát ennek megfelelően magasabb jövedelemmel is rendelkeznek. A bányatelepeken 96 forintos kezdő fizetéssel altisztet fogadni nem lehet, vagy ha vidékről esetleg oda is irányítanának ilyen iskola-takarítót, az az ottani drágaság miatt vagy megszökne, vagy, ami sokkal valószínűbb, a bánya szolgálatába lépne. Hozzá kell még ehhez tennem azt is, hogy természetbeni lakást adni nem lehet, mert az iskolák mellett egész elszórt kivételtől eltekintve, altiszti természetbeni lakást nem létesítettek. A takarítást ui. a bányák mindig saját napszámosaikkal végeztették, akiknek a vállalat adott munkáslakást, fűtést, világítást, stb. A fentiek alapján az iskola takarítása másképp meg sem oldható, mint ha azt a bányatársulat saját alkalmazottaival végezteti el. Ezt annál kevésbé vállalhatom, mert a fenti okok miatt teljesíteni nem lehet és tekintetbe véve a bánya dolgozóinak magasabb igényét, előrelátható, hogy az iskola takarításának elmaradása miatt nehézségek, esetleg botrányok származnának. c) Az állami vagyon fenntartásához fűződő érdek tehát azt kívánja, hogy a helyreállítás, tatarozások, pótlás gyors, pontos és olcsó legyen, amit csupán akkor lehet biztosítani, ha ezeket a dologi kiadásokat továbbra is az üzem viseli. d) A bányaiskolák korábbi iskolafenntartóik áldozatkészsége és a bánya dolgozóinak magasabb igénye miatt jól felszerelt, mintaszerű iskolák voltak. Felszerelésük - megfelelő anyagi támogatás következtében - messze meghaladta az állami iskolák színvonalát. Ha ezek az iskolák a jövőben csupán az állami költségvetésben biztosított szűk keretbe lesznek szorítva, vissza fognak fejlődni, ami a társulat dolgozói indokolt elégedetlenségét fogja eredményezni. Az üzem ui. köteles alkalmazottainak kulturális igényeit szolgálni, és állami üzemek ennek a kötelességnek fokozott mértékben kell hogy eleget tegyen[ek], mert az államnak ilyen tekintetben is példát kell mutatnia. III. Az említett megfontolások alapján mutatom be a szóbanlévő rendelettervezetet. A tervezet 1. §-a felhatalmazást ad a társaság tulajdonában lévő általános és népiskolák államosítására. A (2) bekezdés az államosításnak két mozzanatát rögzíti le. Az egyik a tanítók szerzett jogának biztosítása, amit az illetményhivatal útján folyósított teljes állami fizetéssel és a társaság által pótlékként kiutalt egyéb illetménnyel, illetve természetbeni szolgáltatással lehetne végrehajtani. A másik mozzanat az, hogy az iskolafenntartás dologi terheit továbbra is a társaság költségvetésében kell biztosítani.