Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
minisztertanács 1946. évi december 13. napján tartott ülésén hozzájárult, azzal, hogy a bizottságok tagjait személy szerint a pártok vezetőinek bevonásával kell megállapítani. Evégből az iratok a hitel kapcsán eszközlendő átiratok expediálása után Balogh államtitkár úrnak a személyi összeállítás végett bemutatandók. Budapest, 1946. december 14. Bojta" Az államtitkár sajátkezű aláírásával. A Romániai Magyar Javak Bizottságának felállításáról, feladatairól, szervezetéről részletesebb feljegyzés található a Miniszterelnökség III. osztályának egy további ügyiratában. E szerint a bizottság a minisztertanács 1946. szeptember 13-án hozott határozata alapján 1946. szeptember 23-án alakult meg, Balogh István miniszterelnökségi politikai államtitkár elnökletével, helyettese Bojta Ernő Béla államtitkár lett, az adminisztrációs ügyek tekintetében a Miniszterelnökség III. osztályának vezetőjét, Pásint Ödönt vonták be. A bizottság október 17-én, majd október 23-án tartott ülést. Ezeken úgy határoztak, hogy a megalakulás tényét nem viszik ismét minisztertanácsi ülés elé és rendelet formájában sem fogják közzétenni. A Miniszterelnökség kebelében működő bizottság mellé budapesti és bukaresti osztályt szerveztek. A budapesti osztályba bevonták a fenti előterjesztésben felsorolt tárcák, illetve szervek képviselőit. A bukaresti osztály munkatársait az ottani magyar követség beosztottaiból jelölték ki. A feljegyzés végére kézírással ráírta egy ismeretlen tisztviselő, hogy mind a budapesti, mind a bukaresti osztály munkájába be kell vonni az erdélyi magyar gazdasági szervek képviselőit, mivel ilyen horderejű kérdésekben nélkülük nem lehet dönteni. A két osztály közötti összeköttetést a Külügyminisztérium futárszolgálata útján biztosították. A bizottság feladatait illetően - a minisztertanácsi előterjesztésben is rögzítetteken túl - a feljegyzés a bukaresti osztály feladataként említette annak figyelemmel kísérését, hogy „A CASBI-kezelés alá vonás után a lefoglalt javak állagában, üzemeiben és vezetésében milyen változás állott be; milyen a lefoglalt vagyonok jelenlegi pénzügyi helyzete, milyen köz- és magántartozásai állanak fenn; a CASBI által foganatosított jogcselekmények és intézkedések mennyire felelnének meg a szovjet-román fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseinek, és mely esetekben lépték át jogszerű hatáskörüket a CASBI hatóságok, az általuk bevezetett gondnokok, alkalmazottak vagy vállalati vezetőségek; a CASBI hatásköri túllépései következtében leiben és dollárban kifejezve mily összegű károsodást szenvedtek a lefoglalt javak tulajdonosai..., melyek azok a vállalatok és érdekeltségek, melyeknek működése a romániai magyar lakosság szempontjából fontossággal bír. (MOL XLX-A-l-n „Z" 3226/1946) A minisztertanács határozata alapján 1947 februárjában a Romániai Magyar Javak Bizottsága hatáskörébe utalták a romániai magyar javakkal kapcsolatos nyilvántartási és más átmeneti ügyeket. Nemzetközi szempontból indokoltnak találta a Miniszterelnökség, hogy az egész kérdés felügyeletét a Külügyminisztérium vegye át. 1947 áprilisában a CASBI-költségek ügyeit a Miniszterelnökség átadta a Pénzügyminisztériumnak. (MOL XIX-A-1-J-1947-XXXVII-2615.)
