Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

Kapcsolatok a szomszédos országokkal Magyarországnak a nemzetközi politikában való elhelyezkedését a Szovjetunió mellett természetesen meghatározta a szomszédos országokhoz, közülük is elsősorban a háborút a győztesek oldalán befejező Jugoszláviához és Csehszlovákiához fűződő viszonya is. A két országgal külön-külön kötött jóvátételi egyezmény lényegében megegyezett a szovjet-magyar egyezménnyel, a jugoszláv egyezmény azonban az árak és a szállítási feltételek tekintetében mégis nagyobb figyelemmel volt Magyarország lehetőségeire. Magyarország a Jugoszláviának járó 70 millió dollár jóvátétel fejében 1946 végén, 1947 elején havonta átlagban 15-16 millió forint ipari és 1 millió forint értékű mezőgazdasági terméket szállított, míg Csehszlovákiának 30 millió dollár jóvátétellel tartozott, amit ebben az időben havi 4-5 millió forint ipari és 2,5-3 millió forint értékű mezőgazdasági termék szállításával törlesztett. A háborút végigküzdő Jugoszláviának kommunista vezetése ellenére nagyobb önállósága volt a Szovjetunióval szemben. Az 1944-1945. évi vajdasági magyarüldözések

26 ellenére - aminek emlékére mindkét fél igyekezett fátylat borítani - Jugoszlávia és Magyarország kapcsolata viszonylag kedvezően alakult. Ezt jelezte, hogy 1946 őszén normalizálták a két ország diplomáciai kapcsolatát, december 23-án kereskedelmi és árucsere forgalmi egyezményt írtak alá Belgrádban,

27 1947 tavaszán pedig megkötötték a magyar-jugoszláv alumínium-ipari szerződést, ami elősegítette a két ország fontos nyersanyagának feldolgozását, és lényeges részét képezte a jugoszláv ötéves, illetve a magyar hároméves gazdasági tervnek.

28 Biztató volt, hogy a Vajdaságban több magyar tannyelvű iskola megnyitotta kapuit, s megkezdte működését a szabadkai Magyar Színház is. Diplomáciai téren is segítette egymást a két ország: Trieszt hovatartozását illetően Magyarország támogatta Jugoszlávia Olaszországgal szembeni igényét, Jugoszlávia viszont közbenjárt a prágai politikusoknál a szlovákiai magyarok széttelepítésének megszűntetése érdekében.

29 Csehszlovákiával másképp alakultak a kapcsolatok: kézenfekvő lett volna a fejlett iparral rendelkező Csehszlovákia és a főleg mezőgazdasági jellegű Magyarország gazdasági együttműködése, e helyett a nemzeti ellentétek kerültek előtérbe. Két világháború közötti demokratikus, majd jórészt németellenes politikája miatt Csehszlovákiára a nyugat-európai hatalmak rokonszenvvel tekintettek, s mint szláv állam, a Szovjetunió bizalmát is élvezte. 26 Lásd ILLÉS, 2007, 27 Lásd a [2] 151. sz. jkv. 35., és 59., [6] 155. sz. jkv. 20., és 46., a [9] 158. sz. jkv. 18., a [14] 163. sz. jkv. 7. napirendi pontját. 28 Lásd [26] 175. sz. jkv. 34., napirendi pontját és b)-c) mellékletét, továbbá a [28] 177. sz. jkv. [12] napirendi pontját. 29 Lásd a [16] 165. sz. jkv. 68. napirendi ponthoz tartozó a) mellékletet.