Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
jugoszláv határozatok alapján a jugoszláv kormány megfelelően előterjesztett kérelmére magyar bíróságok mondják ki oly módon, hogy a jugoszláv állampolgárságú háborús bűnös, elítéltnek Magyarországon lévő ingatlanvagyona a magyar állam javára koboztassék el. Addig pedig, amíg az illetékes bíróság ezt kimondja, a szóbanlevő vagyonra nézve zárlatot kell elrendelni. Budapest, 1946. évi november hó 21. napján. MOL XIX-A-l-j-1946-XXIII/b-12 588 (23 546). Gépelt, aláírás nélküli tisztázat karbonpapírral készített egykorú másolata. A feljegyzés mellett dr. Csánk Béla igazságügyminisztériumi osztályfőnök által fogalmazott, a miniszterelnökhöz intézett 1946. november 21-én kelt kísérőlevél található, amelyben a miniszter bejelentette, „hogy a legközelebbi minisztertanácson a csatolt feljegyzésben foglaltakat szándékozom előterjeszteni." Az ügyiratban található továbbá az igazságügyminiszter által a külügyminiszterhez intézett 1946. december 27-én kelt levelének a miniszterelnök számára megküldött másolata. A kormány a Külügyminisztériumban 1946. december 11-én tartott értekezleten elhangzott érvek alapján elzárkózott a kérdés általános rendezése elól és csak Eisele Bálint ügyének lezárását javasolta. így vagyonának elkobzása helyett annak állami kisajátítását, s a kártérítési összegnek a jugoszláv állam részére való kifizetését vetette fel. (MOL-XIX-A-l-j-1946-XXIII/b-12 588 (56/1947) Az [1] 150. sz. jkv. c) melléklete a [46] napirendi ponthoz. [Miniszterelnökség] J elentés a nehézipari vállalatok állami kezelésbe vétele tárgyában tartott tárcaközi értekezletről Az iparügyi tervezet kormányrendelettel 98 igénybe akarja venni a Weiss Manfrédot, a Ganzot és a Rimát, valamint ezeknek bizonyos érdekeltségű leányvállalatait is. A leányvállalatok tekintetében az iparügyi miniszter előterjesztésére a kormányrendelettel tehetne kivételt. A két délelőttön keresztül folytatott értekezleten Bán miniszter úr elnökölt. Függőben maradt kérdések: 1/ Lehet-e rendelettel szabályozni ezt a kérdést, nem kell-e törvény? 2/ Altalánosságban legyenek-e kezelésbe veendők a leányvállalatok, és csak mentesíttessen a kormány, vagy fordítva, a leányvállalatok általában ne legyenek kezelésbe vehetők, csak azok, amelyeknek állami kezelésbe vételét a kormány elrendeli. 3/ Az állami kezelés alá került vállalatok egy MANERT 99 elnevezésű közös 98 A jelentés mellett megtalálható az állami kezelésbevételről szóló rendelet tervezete. 99 A MANERT, azaz Magyar Nehézipari Részvénytársaság elnevezés helyett Nehézipari Központ néven jött létre a csúcsszerv.
