Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

sa útján lett volna kielégíthető. Kérte, hogy a szovjet kormány vizsgálja felül a 200 millió dolláros követelésére vonatkozó adatait és számításait.

12 A Szovjetunió magyarországi gazdasági behatolása az előző két évhez hasonlóan folytatódott a Gerő Ernő és Bán Antal által 1945 augusztusában, Moszkvában aláírt gazdasági és kereskedelmi megállapodások alapján.

13 A kereskedelmi szerződés alapján a Szovjetunióból érkezett nyersanyagok és megrendelések - kétség kívül hozzájárultak Magyarország gazdasági előbbre lépéséhez -, de ezek révén is a Szovjetunió biztosított magának újabb előnyöket az országban. A magyar árukat gyakran csak a termelési költségnél is alacsonyabb árakon volt hajlandó átvenni. Az egyezmény eredményeiről készített beszámolók ellentmondásos adatai is jelzik, hogy az együttműködés nem volt zavarmentes. A magyar kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter 1947. január 10-én keltezett jelentése szerint 1945 végétől 1946. december 31-éig a Szovjetunió 13 600 000 dollár értékű árut szállított Magyarországra, míg Magyarország viszonzásként ugyanezen idő alatt 15 250 000 dollár értékben szállított a Szovjetuniónak. Ezzel szemben a szovjet és a magyar kereskedelemügyi miniszter 1947. február 8-i keltezésű, bizalmas jelzésű jegyzőkönyvtervezetében a szovjet áruk értéke ugyancsak 13 600 000 dollár volt, de a magyar áruk csak 11 400 000 dollár értékkel szerepeltek, azzal a megjegyzéssel, hogy Magyarország még 2 000 000 dollárt tartozik készpénzben fizetni a Szovjetuniónak és a kölcsönös áruszállítások kiegyenlítése céljából további 200 000 dollár értékű pamutszövedéket kell szállítania. Mindezzel nem teljes összhangban a Szovjetunió Magyarországi Kereskedelmi Kirendeltsége az árucsereforgalmi szállítások 1946 végén készített mérlegében Magyarország terhére állítólag mutatkozott 4 000 000 dolláros hátralék kifizetésére tartott igényt.

14 A magyar szempontból kedvezőtlen, ellentmondásos kereskedelmi együttműködési szerződés megújításának előkészítésére még Nagy Ferenc kormányának idején került sor, de csak 1947. július 15-én írták alá Moszkvában az új egyezményt.

15 A gazdasági együttműködési megállapodás alapján létrehozott öt közös vállalat, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET), a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. (MESZHART), a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt., (MASZOVOL), a Magyar-Szovjet Olajművek (MOLAJ), és a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. (MASZOBAL) révén Magyarország két alapvető nyersanyagának hasznosítását, és földrajzi helyzetének a közép-európai közlekedés szervezése szempontjából történő kiaknázását is biztosította magának a Szovjetunió. E vállalatok 50-50%-ban magyar és szovjet tulajdont 12 Lásd e kötetben a [15] 164. sz. jkv. 37. napirendi pontját és a hozzá tartozó b)-c) mellékletet, továbbá a [30] 179. sz. jkv. [8] napirendi pontját. 13 Lásd DMB MT. JKV., a 47. sz. jkv. 9. és az 59., sz. jkv. 1. napirendi pontját és a) mellékletét. 14 Lásd e kötetben a [9] 158. sz. jkv. 28. napirendi pontját és c) mellékletét, a [17] 166. sz. jkv. [59] napirendi pontját és d) mellékletét, valamint a [30] 179. sz. jkv. [47] 45. napirendi pontját. 15 Lásd DL MT. JKV., a [3] 183. sz. jkv. 8. és a [14] 194. sz. jkv 75. napirendi pontját, valamint az utóbbi napirendi ponthoz tartozó c) mellékletet.