Szentpétery Imre: Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 45. Budapest, 2008)

zén. Az adományosok ugyanis a hűden Radiszló bán Orbászkő nevű várának ostromakor (in expugnatione castri Radizlai bani infidelis nostri Vrbazcu vocati) súlyos sebeket kaptak. — D. p. m. ven. patris domini P. [= Pauli] Dei gratia episcopi Quinqueecclesiensis, au. n. canc. f. n. a. D. M° CC° nonagesimo quinto. Eredetije (Smiíiklas szerint) Kukuljevic gyűjteményében volt, ahová a Pataíic cs. lt-ból került; (a Hazai okmt. szerint) Tkalfic zágrábi gyűjteményében volt. Átírta: IK. András király 1297. jan. 18. Hazai okmt. VEI. 361. (az eredeti alapján), Smiciklas VTÍ. 214. (Iván Tkalíicnak az eredetiről készített másolata alapján), Alsó-szlavóniai okmt. 25. (az átírás alapján) — Kivonat: Kukuljevic: Regesta n° 1573. — Az átírást lásd RA 4101.sz. Az átírás az oklevelet privilégiumnak mondja. 287 1295. — a király anyja, egész Szlavónia hercegnője a Dunától a tengerig (ma­ter regis ... ducissa totius Sclavonie a Danubio usque mare) bizonyírja, hogy asztalnokmestere, Lőrinc, valamint Fülöp mester és László — vala­mennyien Fülöp mester fiai — a Valkó megyében fekvő Oroszi nevű örökölt birtokukat (possessionem ipsorum hereditariam Wruzy vocatam in comitatu de Wolkow existentem), mely László ispán fiaitól: János mester­től, Fülöptől, Demetertől és Lászlótól osztály révén szállt rájuk (per modum divisionis ...in jus ac proprietatem eorundem devolutam), László is­pán fiainak beleegyezésével (ex pura et sincera permissione) Sándor ispán bajvívónak (pugil) adományozzák, aki mind apjuknak, Fülöp mester­nek, mind nekik híven szolgált különböző hadjáratokban vére hullatá­sával. A birtok fejében (ratione ipsius possessionis) Sándor ispán ötven dénármárkát (marcas in denariis) fizetett Fülöp mester fiainak, akik a másik ötven márkát viszont fizetsége fejében és vére hullatásáért (pro stipendio et effusione sanguinis) elengedték neki szavatosság vállalása mellett. Tartalmilag átírta: Miklós nádor 1343. júl. 4. — DL 3600. (NRA 443. 2.) Wenzel X. 183. — Kivonat: Kukuljevic: Regesta n° 1571. — A tartalmi átírást lásd Anj. okmt. IV. 352. Az oklevél a tartalmi átírás szerint in anno Domini M° CC nonagesimo quinto kelt. 288 (1296. *— a Somogy megyei Gyarmat (Yormoth) birtokról Győr nembéli István febr. 15. ispán fia Konrád mester részére kiállított privilégiumát említi a pécsi előtt) káptalan 1296. február 15-i oklevele (Wenzel XTI. 591.).

Next

/
Thumbnails
Contents