Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

Cykow Jánoson és testvérén (fr. carn.): Istvánon - kikre a püspök összes bütokjoga háramlott - bűói úton (iuridice) követelte, és zálog címén be lett iktatva, amelyeket Péter fiaival együtt most is békésen él. Besenyő (Bisseni) Pál (magn.) egykori bán és Forgach (dictus) Péter királynéi ajtónáUómester, más lovagok és előkelők (müitum et procerum) baráti kérésére Péter fiaival a Pamaz-i, Zenche-i és máshol levő bütokrészeket Cykow Jánosnak visszabocsátotta a király előtt, és ezekről teljesen lemondott, Zechew birtokot pedig a kétezer forint visszafizetéséig visszatartotta. Cykow János vállalta, hogy a kétezer aranyforintot aranyban, vagy az akkor forgó pénzben (in auro vei in moneta seu pecunia tunc currente) küenced vagy tizedrész nélkül (absque nona videlicet et decima partibus) Péternek és fiainak 1420 György napján a küályi személyes jelenlét, ti. a nagyobbik kancellária kancellárja vagy alkancellárja előtt (nostre maiestati personali in presentia coram videlicet cancellario vei vicacanceUario maioris cancellarie nostre) megfizeti. Ha a terminuson Cykow a kétezer aranyforintot nem fizetné meg, akkor Zechew birtok az itteni kúriájának telkével, más haszonvételekkel és tartozékokkal együtt Péterre, fiaüa és örököseikre maradnak vásárlás címén visszavonhatatlanul és örökös birtoklásra. Cykow János és örökösei Pétert, fiait és örököseit Zechew békés bütokában perben és peren kívül saját költségükön megvédik. - A magyar királyként használt nagyobb pecséttel megerősítve. Átírta Zsigmond király 1423. május 10-én. DL 70826. Bártfai Szabó: Pest m. 143. - Bakács: Pest m. 1355. sz. - Zsigmondkori okit. VII. 30. sz. 359. 1419. február 8. (VI. Idus Februarü) Zsigmond küály Peren-i Péter országbüó kérésére átírja saját 1411. augusztus 1-én, korábbi titkos pecsétje - amit aztán küályi címének bővülése, római királlyá választása miatt, mindenféle kétes ok nélkül törtek össze, és semmisítettek meg - alatt kelt, minden gyanútól mentes, az Abaújvár megyei Naglda, Komarowch, Zezta, Cheech, Macronch, Puztamacrouch (!) és Bodolo adományozásáról szóló pátensét (lásd a 331. sz.) és az egri káptalan 1411. október 4-én kelt privüegiálisát (lásd a 337. sz.) a birtokok iktatásáról. Az oklevelekben foglaltakat Péter hűségéért, számos hűséges szolgálatáért, a nehéz időkben teljesített vitézségéért, békében a szent koronának és a küálynak tanúsított szolgálataiért küályi méltóságából, hatalma teljéből, biztos tudtával, Borbála küályné beleegyezésével és egyetértésével, a főpapok és bárók érett tanácsából és egységes döntéséből megerősíti. - A magyar kűályként használt autentikus, kettős függőpecséttel megerősítve. - Dátum per manus ua., mint 278. sz. -Méltóságsor: Andrea Colocensi, Doymo Spalatensi et altero Andrea Ragusiensi archyepiscopis, Stíigoniensi et Iadrensi sedibus vacantibus, eodem dominó Eberhardo Zagrabiensis, Andrea Waradiensis, Stephano Transsüuanensis, Stiborio Agriensis, Iohanne Quinqueecclesiensis, Benedicto Boznensis, Clemente Iauriensis, fratribus Dosa Chanadiensis, Hynkone Nitriensis ac Thoma Segniensis ecclesiarum episcopis, Petro de Rozgon Wesprimiensis et altero Petro de Zeech Corbauiensis electis, Waciensi, Sümiensi, Traguriensi, Tininiensi, Scardonensi, Sibinicensi, Nonensi, Macarensi et Farensi sedibus vacantibus, magnificis viris Nicolao de Gara regni Hungarie predicti palatino, Nicolao de Chaak wayuoda nostro Transsüuanensi et prefato comite Petro de Peren iudice curie nostre, Dyonisio de Marchaly totius Sclauonie, Iohanne de Medwe Dalmatie et Croatie predictorum regnorum nostrorum banis, Machouiensis et Zewrertiensis banatuum honoribus vacantibus, Iohanne Bubek de Pelsewch tauarnicorum, Ladizlao filio Iohannis wayuode Tamasy ianitorum, Stephano de Bátor dapÜerorum, Petro