Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)
Oklevélkivonatok
plagam de eadem valle ad quoddam b[erch ascen]dentes in eodem berch similiter duas parvas eminentias monticuli prioribus similes vidissent, quas Demetrius similiter metas eiusdem fratris sui asseruisset; et deinde transeuntes iterato ad unam apparentiam monticuli ac ulterius euntes ad aliam aparentiam, a qua transeuntes venissent ad quendam locum, ubi in quadam valle iuxta [villám] Scepsy satis magnum monticulum invenissent, quem ambe partes pro meta fore asseruissent. - Ez utóbbit Dömötör utolsó és végső határnak jelölte ki, Simon azonban azt állította, hogy ezek nem Pongrácéi, hanem az övé, és ezek Mokrunch-ot választják el Scepsy-től és [—]-től. Mivel a felek nem értettek egyet, a vitás földet az ország szokása szerint 18 királyi ekealjra becsülték, amely területről Simon azt állította, hogy az ő örökös birtoka és örökös Mokrunch birtokához tartozik. Pongrác mester ezzel szemben azt mondta, hogy a felbecsült terület Zeuleus és Pany nevű birtokaihoz királyi adományból tartozik, azt azonban nem tagadta, hogy Mokrunch Simon és nemzetsége (generatio) öröklött birtoka lenne. A törvényszéken részt vevő bárók és nemesek tanácsa, az ország régi szokásjoga, valamint a méltányosság azt diktálta, hogy a vitás földterület ügyében Mokrunch-i Simon részére annyi nemessel együtt leteendő esküt ítéljenek, amekkorára a birtokot becsülték. (Ex hocque baronum et nobilium regni iudiciario pro tribunali consedentium assensus ac regni consuetudo ab antiquo usitata ac officium equitatis iuramentum in facto dicte particule térre litigiose cum tot personis nobilium, ut estimatio eiusdem se extenderet, ipsi magistro Symoni de Mokrunch adiudicare adoptabat.) Az országbíró ezt megerősítve úgy ítélt, hogy Simon 54 nemessel - kik közül három a közvetlen szomszédok és határosok közül (ex propinquioribus vicinis et commetaneis) kerüljön ki az eljövendő Gál-nap nyolcadán (okt. 23.) a vitás földön Detre fia György és Scepud fia: László vagy Wosuar-i Pousa vagy Elek fia: Miklós királyi emberek jelenlétében az egri káptalan klerikusai: Jakab és István vagy más tanúbizonysága mellett tegye le az esküt az ország szokása szerint arról, hogy a vitás föld az ő Mokrunch nevű örökös birtokához tartozik. Ha az esküt letették, akkor a peres földet csatolják Mokrunch-hoz, ha nem Zeulus-hoz és Pany-hoz, mindezekről pedig a káptalan mindenszentek nyolcadára (nov. 8.) tegyen jelentést. Ekkor a két fél személyesen előállván bemutatta az egri káptalan levelét, miszerint Simon az előírt 54 nemes eskütársával, köztük Zydluche-i Kanay fia: Domonkossal meg Bálint fia: Jánossal és Rechythe-i Cordus (dictus) Miklós fia: Istvánnal közvetlen határosaival és szomszédaival - az esküt letette. Ugyanekkor Wosuar-i Pousa ispán királyi ember Balázs káptalani ember tanúbizonysága mellett a peres földet Mokrunchhoz csatolta öröklött jogon. Ugrinus fia nem jött el, a saját részére nem gondoskodott a királyi embernek a káptalani ember mellé történő kiszállításáról, hogy az esküt meghallgassa vagy megnézze, a birtok visszaadásán sem vett részt. - A határjárás: Prima meta incipit a parte meridionali in quodam rubeto, ubi est una meta terrea per eosdem renovata, a qua versus sepemtrionalem procedendo venit ad quendam modicum monticulum, ubi est una meta terrea similiter renovata, de qua versus eandem plagam directe transeundo iungit similiter unam metam terream in quadam valle iuxta quendam monticulum formicarum modo sinúli per eosdem erectam, et abhinc versus eandem plagam transeundo venit ad aliam partém eiusdem vallis, ubi iuxta quendam f onticulum est similiter una meta terrea, in qua lapides et spurcitie ferri apparerent, ubi similiter novam metam erexissent, unde ad eandem plagam currendo ascendit ad quoddam berch et in quadam via, que de civitate Scepusii in civitatem Cassa ducit, transeundo venit ad unum locum, in quo est una arbor piri silvestris, quam in superficie térre excidissent, et in ipsius trunco unum virgultum crevissent, ubi est una meta terrea, deinde in eodem berch versus sepedictam plagam eundo venit ad alium locum, ubi iuxta aliam viam magnam ad villám Jazou ducentem iungit reliquam arborem piri meta terrea circxirnfusam, a qua ad prefatam plagam currendo in