Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)
Oklevélkivonatok
eodem berch descendit ad quandam vallem et iungit quandam arborem ilicis furcatam, sub qua est una meta terrea renovata et abinde in eadem valle versus preallegatam plagam transeundo venit ad quandam arborem tylie iuxta quendam fluvium existentem, cuius duos ramos excidissent, tertius vero ramus, qui integer esset ad eundem fluvium penderet, sub qua ipsi sirniliter unam metam terream erexissent, et ibi terminatur. - Mivel Simon mester az esküt letette, és mivel az országbíró által háromszor felszólított (ternario numero requisitus) Pongrác mester jelezte, hogy ő ellene lesz (se obiecturun fore indicabat), ezért az országbíró a bíróságán vele együtt ülésező bárókkal és nemesekkel a peres földet a mondott határok közt Mokrunch-hoz csatolandónak és Simonnak ítélte, Pongrác mesternek és örököseinek pedig örök hallgatást parancsolt, továbbá a jogtalan visszafoglalásért (pro indebite recaptivatione) a földterület becsüjében, azaz 54 márkában marasztalta el. Privilegiális oklevelét Simon mester részére függőpecsétjével erősítette meg. Átírta az egri káptalan 1339. október 13-án. DL 70620. Anjou okit. XIX. 710. sz. 51. 1336. február 20. (f. III. p. Invocavit) Wyssegrad Károly király az egri káptalanhoz. Felesége privilegiálisából meggyőződött arról, hogy Dorouch és Halasfeld földek - amelyek a királyi halászoké voltak - Zeleus királyi városhoz (civitas) tartoznak. A káptalan küldje ki emberét tanúbizonyságul, jelenlétében Byk-i Pál a királyi aulából ez ügyben kiküldött királyi ember a két földön a határosokat és szomszédosokat hívja össze, a régi határokat járja meg, ha szükséges újakat emeltessen, a földeket csatolja Zeleus-hoz, ha valaki ezeket a saját jogaihoz tartozónak mondaná, alkalmas időpontban okleveleit erről mutassa be a király előtt, a határjárásról tegyen jelentést. Átírta az egri káptalan 1336. április 7-én, amit Károly király 1342. május 26-án írt át. DL 70622. 52. 1336. március 10. (in Letare) Az egri káptalan tudtul adja, hogy Pál országbíró bírói határozat (iudiciarie deliberationis) formájában kelt egyezséglevele értelemében kiküldte aljegyzőjét (subnotarius): Miklós mestert, klerikust, akinek jelenlétében Gerolth fia: Miklós királyi ember kiszállt Rerrúnescere vasárnap utáni csütörtökön (febr. 29.) Dubus, Orozpali, Leta és Varasdubus birtokokra és más tartozékaikra - amelyeket az országbírói oklevélben név szerint nem soroltak fel -, ahol a felperes: Vyfolu-i Moyus fia: Mihály, az alperesek: Petri-i Gergely fia: Lőrinc és Ders fia: László mester szerviense és ügyvédje: Pál megjelentek a határosok és szomszédosok jelenlétében, hogy ezek határait megjárja és a birtokokat, tartozékaikat a rajtuk levő egyházak patronátusi jogával együtt két részre ossza, ami ellentmondás nélkül megtörtént. - A Dubus-t két részre osztó határ: Prima erűm meta incipit a plaga orientali iuxta quandam silvam a quadam arbore ulmi vulgo sálja vocate, sub qua est una meta terrea per ipsos erecta, a qua ad plagam occidentalem procedendo per terras arabiles iungit similiter unam metam terream; de qua adhuc per easdem terras arabiles iungit similiter unam metam terream, ex qua versus eandem plagam currendo iungit similiter unam metam terream similiter per ipsos erectam, de qua adhuc ad eandem plagam currendo venit simüiter ad unam metam terream, et abhinc versus dictam villam Dubus currendo pervenit prope ipsam villam et retro ortum ipsius ville iungit similiter unam metam terream, de qua, in eodem orto, ad eandem plagam venit ad unam arborem ilicis meta terrea circumfusam, a qua per medium eiusdem ville transeundo venit ad unam statuam harangláb vocatam simüiter terrea meta circurnfusam, deinde similiter adhuc ad
