Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

42. 1325. augusztus 29. (15. die ass. Marie) in Wysegrad Sándor (Alexo!) országbíró tudtul adja, hogy Magiar (dictus) Pál (mag.) Gymes-i várnagy a Szatmár megyei Mate, Gyegh és Wczud birtokokat - mint örökösök nélkül elhunytak birtokait - a királytól adományba kapta az ország szokásjoga szerint aképpen, ha nem lenne ellentmondás. Az egri káptalan tanúbizonysága mellett az iktatást elvégezni akaró királyi ember: Mykws fia: Dénes az ellentmondókat: Tamás fiát: Istvánt, Imre fiait: Jánost és Egyedet, valamint Pál mestert Oculi vasárnapja utáni keddre (1324. márc. 20.) megidézte. A jó emlékezetű Lampért országbíró színe előtt Pál mester nevében klerikusa: Imre jelent meg. Mivel Pál, valamint István és Imre fiai között per volt függőben, de Pál mester a hatalmaskodás ügyében a bíróság rendje szerint (iuxta formám iudiciariam) a másik fél ellenében tisztázta magát, és az ország szokásjoga szerint a hatalmaskodás előterjesztőit mihelyst perbe lépnek a hatalmaskodás fényéről eskü letételére és bírság fizetésére kötelezik (secundum modum regni consuetudinem potentiarium actionum propositores facta ipsa potentiaria actionis sacramentali depositione, iudicio soluto, dum in litem agrederent, contribuant), Istvánt és Imre fiait - mivel a bírságot a perbelépés előtt nem fizették meg kétszeres bírságban marasztalta el, és kötelezte őket arra, hogy okleveleiket mutassák be, a következő terminusként erre György-nap 15. napját (máj. 8.) jelölték ki nekik, ahol nem fizetés miatt a dupla bírság kétszeresét: 12 márkát rótta ki rájuk. Innen az ügyet az erdélyi hadoszlás tizenötödjére (ad quindenas residentiae exercitus regalis in partes habiti Transilvanas) (júl. 1.) halasztották, majd tovább halasztották újév nyolcadára, amikor István és Imre fiai sem személyesen, sem meghatalmazottaik útján nem jelentek meg, az újra kétszereződött bírságot, immáron 48 márkát, sem fizették meg, ezért ennek kétszeresében lettek elmarasztalva. Ekkor az országbíró a váradi káptalannak levelében megparancsolta, hogy adjon tanúbizonyságot Benedek fia: Péter királyi ember mellé, aki Istvánt, Jánost és Egyedet idézze meg böjtközép 15. napjára (márc. 28.) a bírság kiegyenlítésére és az oklevelekbemutatására; ők a felszólításnak azonban ekkor sem tettek eleget. Az országbíró elrendelte, hogy az említett királyi ember a váradi káptalan tanúbizonysága mellett az összehívott határosok és szomszédosok jelenlétében Mate és Gyngh határait járja meg, amiről a váradi káptalan meg is küldte jelentését. - Határjárás: Prima meta incoatur a parte occidentis per quoddam pratum Agagosou vocatum pro meta assignatum et vádit ad partem orientalem ad quandam arborem ilicis iuxta aquam Gyegh vocatam existentis, sub qua sunt duae térre (!) metae, quequidem metae separant inter Alexteluky, que est Ioannis filii Petri filii Abraham de Chahalmonustera et possessione ipsius magistri Pauli Gyegh; deinde tendit ad predictam aquam Gyegh ad eandem partem orientis, ubi cadit ad quoddam pratum magnum, quod distingit prescriptam possessionem Alexandertelekev a septemtrione et possessionem Gyegh antedictam a meridie; et abhinc pervenit ad quendam fluvium nuncupatum Kwczord, qui separat possessionem Gyegh a septemtrione, possessioni vero Kydus Kwczurd a meridie; et deinde per eundem fluvium flectit se ad eandem meridiem et iuxta quendam fluvium Zerpene vocatum bene ad unum iactum est una meta; dehinc vergit ad partem occidentalem" per quoddam nemus et in fine ipsius nemoris sub quadam arbore ilicis sunt duae metae, quae distingunt possessionem Chahalmonustura a meridie, possessionem vero Mate predictam a septemtrione; et dehinc flectit se ad occidentem, ubi sub quadam arbore ilicis est una meta, et dehinc pergendo ad eandem occidentem circa quoddam nemus est una meta, abhinc transeundo per ipsum nemus ad partem occidentis est una meta, et abhinc ulterius eundo ad eandem occidentem est una meta, dehinc transit quiddam (!) nemus Besseniw vocatum ad partem occidentis, ubi est meta terrea, deinde vadit versus predictum nemus, ubi est una meta et abhinc