Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)
Oklevélkivonatok
Beatrix királyné Peren-i János (magn.) királynéi ajtónállómester szolgálataiért, amelyeket személyes igyekezetével és kiadásaival teljesített alkalmas időben és helyeken - amiért többet is érdemelne - neki, és általa fiainak: Gábornak, Mihálynak és Istvánnak adományozza örökjogon, a főpapok, a bárók és az egész ország beleegyezéséből és jóváhagyó akaratából Rosal-i Kun Jakabnak: Zsigmond pécsi püspök famüiárisának és serege kapitányának (capitanei exercitus) az Ugocsa megyei Salank, Magyarkomyath, Orozkomyath, Naghkarazlo és Kyskarazlo bütokokon levő részeit haszonvételeivel, úm. művelt és műveletlen szántóföldekkel, földekkel, rétekkel, mezőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, berekkel, hegyekkel, völgyekkel, szőlőkkel, szőlőhegyekkel, folyókkal, halastavakkal, halászóhelyekkel, vízfolyásokkal, malmokkal és malomhelyekkel együtt. Kun Jakab ugyanis urához: Zsigmond püspökhöz csatiakozott, ők más hűtlenekkel együtt az országban bizonyos várakat (certa fortaHtia) megostromoltak, az igen erős budai várban levő tárnoki házból (de domo thavemicaÜ In munitissima castra Budensi) az összes királyi és országos kincseket (thezauros regios et regni) hatalmasul elvitték, és még számos más bűnös cselekedetet hajtottak végre a szent korona, továbbá a küályné (maiestatem nostram), valamint Magyarország összes főpapja, bárója, nemes és előkelője eUen. Ezért Kun Jakab a hűtlenség bűnébe (infideütatis notam) esett, birtokai pedig az ország szokásjoga szerint a szent koronára, következésképpen a küályné adományozása alá (coUationem nostram) kerültek. - A küálynéi pecsét (sigülum nostrum) ráfüggesztésével megerősítve. Pecsételetlen hártyán. DL 71025. (fasc. XVI. fr. 25.) Komáromy: TT 1903.124. 632. 1490. szeptember 24. (VI. p. Mathei) A fehérvári keresztes konvent előtt megjelent az egyik részről: Bathor-i István (spect. magn.) országbüó, erdélyi vajda és székely ispán, a másikról MeggyesaUya-i néhai Móric fia: István, felesége: Margit nevében is, a harmadikról: Peren-i János küálynéi ajtónáUómester személyesen. István országbíró testvérei (fr. carn.): Bathor-i András és Pál (magn.) és eme András fiainak: Györgynek, Istvánnak és Andrásnak, Móric fia: István feleségének: Margitnak (gen.), Peren-i János pedig fiainak: Gábornak, Mihálynak és Istvánnak terhét is magára vette, és bevaUást tettek. Mivel Móric fia Istvánnak semmüyen nemű gyermekei, vagy más atyafiai és rokonai, aküe jószágai szállhatnának, nincsenek, ezért a felek javaikra és bütokjogaikra nézve atyafivá fogadják egymást (fraternalem adoptionem), és örök érvényű egyezséget tesznek. Ha Móric fia: István örökös nélkül halna meg, összes várai, kastélyai (casteUa), oppidumai, bütokai, részei és bütokjogai, úm. a Szatmár megyei Zynyr vár, a Meggyes oppidumon emelt kastély (casteUum) és Meggyes oppidum, Sarkez, Bathyzhaza, Wdwary, Kaak, Zenthmarthon, Gerbed, Josyphaza, Zamosthelek, Apa, WaraUya, Wywaras, Wamfalw, Parlagh, Yloba, Thothfalw a Labosbanya nevű arany- és ezüstbányákkal (fodinis et mineris auri et argenti); továbbá Berendmezew, Kalynhaza, Bwyanhaza, Lekencze, Tharsolcz, Monyoras, Komorzan, Bykzad, Thwrwekonya, Felsewfalw, Fekethepathak; vdanünt Krasso, Thothfalw, Weresmarth; és MeggyesaUya-hoz, Krasso-hoz, Awas-hoz tartozó más falvak, bütokok és prédiumok, a Meggyes-en, Yloba-n, Krasso-n, Sarkez-en és Wamfalw-n szedni szokott vámokkal (thelonis), e birtokokon levő egyházak kegyuraságával (patronatibus ecclesiarum), malmokkal, szőlőkkel és szőlőhegyekkel együtt; továbbá a Zala megyei Zeglygeth vár tartozékaival; a szlavóniai (regni Sclavonie) Verőce megyében lévő Berzewcze kastély (casteUum) tartozékaival; a Sopron megyei Moroczhyda oppidum, Sobor, ZenthAndras, Ethyed, Anghel, Wyfalw, Sewenzad,
