Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)
Oklevélkivonatok
László király Péter fiának: Miklós ispánnak hűséges szolgálataiért neki és örököseinek adta az Ugocsa (Wgacha) megyei Zeuleus nevű királyi falut (villám nostram regálém) örökjogon (iure perpetuo) és visszavonhatatlanul. - A kettős pecséttel megerősítve. Dátum per manus discreti viri magistri Bartholomei aule nostre vicecancellarii. - Arenga. Hártyán, a kezdő L betű helyét üresen hagyták, selyemzsinórjára Zsigmond király függőpecsétjének töredéke van ráakasztva. DL 70593. (fasc. I. fr. 7.) Wenzel XII. 291. - Reg. Arp. 3080. sz. 12. 1282. július 19. (XIV. Kai. Augusti) László király a Borsood-i királyi vár jobbágyainak: Peresne-i Nada fiának: Nemhiz-nek, ennek fiának: Ramacha-nak, továbbá Tódor fiainak: Tekus-nak, Márknak, Simonnak, Benedeknek és Jánosnak, meg Nada fiának: Jánosnak számos hadjáratban tanúsított szolgálataiért, különösképpen a király és az ország fő ellensége (contra capitalem inimicum): a cseh király ellen viselt háborúban a király saját szeme láttára vérük hullajtásával véghezvittekért, valamint atyafiuknak: Elek[us]-nak szolgálataiért, amelyeket a király ellen felkelni készülő erdélyi szászokkal szemben (contra Saxones Transilvanos, qui contra nostram procedere nittebantur maiestatem) a király szeme láttára tanúsított, kiemeli őket és földjüket a borsodi vár jobbágyai közül, és az ország nemesei közé (in cetum, numerum et collegium regni nostri nobilium) sorolja őket, hogy ők és utódaik mindazon szabadságoknak örvendjenek, mint amelyeket az ország igazi, a király zászlaja alatt harcoló nemesei élveznek. - A kettős pecséttel megerősítve. - Dátum per manus discreti viri magistri Bartolomey aule nostre vicecancellarii. - Arenga. Lyukas hártyán, díszes L kezdőbetűvel, selyemzsinóron függő kettős pecsét töredékével. DL 70594. (fasc. I. fr. 7.) Wenzel IX. 330. - Zimmerman-Werner: Urkundenbuch 1.143. - Doc. priv. ist. Rom. C. II. 242. Reg. Arp. 3151. sz. - Narratio-jának fordítása Kristó: Középkori históriák 97. 13. 1285. 1 Az egri káptalan előtt megjelent az egyik részről Myskouch nembéli Ponyth bán fia: Miklós, a másikról szerviensei: Perezne-i Bedek fia: Tamás magáért és testvéreiért (fr.): Andrásért és Sándorért, testvérének, Rofoyn-nak fiáért: Mártonért, továbbá Perezne-i Illés fia: István magáért és testvéréért: Domonkosért. Miklós előadta, hogy a Kraszna (Karazna) megyei Bogus nevű birtokának felét - melyet atyja szerzett - Bedek és Illés fiainak adta cserébe a Borsod megyei Aranyas földért, amelyet Bedek és ülés fiai Miklós és testvére: Pál adományából birtokoltak. Bogus másik felét pedig az atyja által régóta birtokolt határokkal a neki régóta teljesített szolgálataikért - különösképpen Ülés fia: János haláláért, ki Miklós testvérével: Lászlóval együtt a király seregében a kunok ellen harcolván Howd-nál (in Howd) esett el - adta servienseinek és örököseiknek haszonvételestül és tartozékostul, különösen a Bogus-hoz tartozó Morous nevű földdel együtt örökjogon (iure perpetuo) és visszavonhatatlanul. Bogus egyik fele Bedek fiainak, másik fele Ülés fiainak jut, melyre Miklós örökösei nevében is szavatosságot vállalt. - A tatárjárás után másodjára megújított pecséttel (sigilli nostri post plagam Tartarorum secundo renovati) megerősítve. - Káptalani névsor: Magistro Haab preposito, Saulo lectore, Laurentio cantore, Mykow custode, Marko de Patha, Mathya de NouoCastro, Paulo de Borsua, Martino de Heues, Gregorio de Zabouch archydiaconis. - Méltóságsor:
