C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

maga meg fiai: Márk, Ambrus és Jankó nevében levél nélkül, de terhüket magára véve -, továbbá Felsowkolbyn-i Mesko (dictus) Bálint fia: Márton szintén személyesen - a maga meg fiai: Benedek, Tamás és Bálint, vala­mint carnalis soror-a: Katalin nevében levél nélkül, de terhüket magára véve - és a következő bevallást tették: mivel Feyerpatak-i másképp Lubele-i Jakow fia: Tamás fia: Márk, e Jakow fia: István fia: Péter és Andicz fia: László fia: András Podhoren-i Péter nagyanyja: Ilona és Kolbyn-i Márton nagyanyja: Erzsébet - Lubele-i Pothowch leányai - hitbére, jegyajándéka és leánynegyede fejében a mondott Pothowch birtokainak feléből az ország szokása szerint járó félrészt és jogokat fogott bírák döntése alapján megad­ták, ezért nyugtatják őket erről. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 64872. (Fejérpataky cs. lt.) 1395 Nov. 15. Nos, Blasius de Busla necnon(!) castellanus Tren[chiniensis] et vicecomes comitis eiusdem publice profiteor et recognosco omnibus et sin­gulis presentem litteram [...] et audituris, quibus expedit, universis, quod cum magnificus vir dominus Petrus d[ict]us Czech ex edicto et mandato serenissimi principis et domini, domini Sigismundi regis [...] VIII C et XXXI­II C florenos nove monete servitoribus domini Nicolai de Peren domini nostri gratiosissimi dare et asignare debuisse, videlicet Sobononibus et Emerico de Betlem extradedit et effective asignavit feria secunda proxima post festum Sancti Martini confessoris et episcopi (nov. 15.), et ob hoc ipsum de predicta pecunia reddimus quittum et expeditum atque per omnia satisfactum vigore presentium mediante. Anno Domini M° quadringentesimo vigesimo tertio. Szakadt papíron, szöveg alatt két pecsét darabjaival. DL 11434. (NRA 1699-208.) 1396 Nov. 16. (5. die f. VI. p. [Martini]) 1 A csázmai káptalan Ciliéi Hermann szla­vón bánhoz. Zs. okt. 18-i parancsa (1238) értelmében Soplonch[melleky]-i Imre fia: János királyi emberrel id. (senior) János mester kanonokot küld­ték ki, akik visszatérve jelentették, hogy ők [Márton]-nap utáni pénteken (nov. 12.) vizsgálatot tartottak, majd a királyi ember Eberhardot de offi­ciolatu suo videlicet tricesimali in predicta civitate [Montisgrecensi] meg­idézte Márton-nap nyolcada utáni hétfőre (nov. 22.) a körösi szék elé. Hiányos papíron, zárópecsét nyomával. DL 43576. (Múz. törzsanyag, 1897-13.) ­A hátlapján keresztben bírósági feljegyzések: a pert rationabili de causa András-napra halasztották; a csázmai káptalannak idéznie kell hamvazószerdára; a felperest Marou­cha-i István képviselte csázmai levéllel. 1 Az ünnep lehet mindenszentek is, de kézenfekvőnek látszik az idézés miatt, hogy Márton neve hiányzik a dátumból. 1397 Nov. 16. Róma. V Márton pápa a nyitrai és a váci püspököknek. Vegyenek hűségesküt György volt erdélyi püspöktől, most esztergomi érsektől. - Lukcsics I. 684. (Reg. Lat. vol. 233 fol. 179.) 1398 Nov. 16. Róma. V Márton pápa teljes bűnbocsánatot engedélyez a váci egyházmegyei Bene­dek fiának: László armiger-nek. - Lukcsics I. 685. (Reg. Lat. vol. 237 fol. 74b.)

Next

/
Thumbnails
Contents